Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

8. §. A tanulók felszabadulási díja 2 pengő forint lesz. 9. §. A tanulók felszabadítása ezentúl akként történik: a mester segédei közé vezetvén tanulóját kinyilatkoztatja, miképpen ez a tanulóéveket már kitöltötte, s ezentúl segéd, a többi segédeknek társa leszen; ugyan ezt jelentendi ki a céhmesternél is, ki az újonc-segédet azonnal a segédek névkönyvébe mind magánál bejegyzi, mind a szállón bejegyezteti: evvel a felszabadítás be van fejezve. A fölszabadított segéd azonnal belép a segédi jogok gyakorlatába. - Minden egyéb eddig a felszabadítás körül a segédek között divatozott szertartások és lakomázások a szállókon vagy egyebütt, ezentúlra megszüntetnek. 10. §. Minden segéd maga szabadon kereshet magának munkát, maga választhat és változtathat műhelyt, és pedig akár a céhbeli mestereknél, akár gyárakban, akár más segéd-tartási joggal ellátott rokon szakbeli vállalkozóknál, aszerint mint a munkaadókkal megegyeznie sikerül. E szerint a céheknek eddig akár szabályaiba, akár szokásaiban alapult mind azon korlátolások, mik szerint a segédeknek a céh, atya — vagy szolgamestere kijelölése nélkül műhelybe állani, — mik szerint a mestereknek segédeket magoknak vállalni nem volt szabad; mik szerint a segédeknek, ha a számára kirendelt műhelybe belépni vonakodott, vagy belőle kilépett, a városból azonnal ki kell költöznie; mik szerint a gyárakban vagy nem rendes céhbeli mestereknél töltött munkaidő a vándorlási időbe be nem tudatott stb.; — mindezen s ezekhez hasonló korlátozások ezennel megszűntetnek. 11. §. A munkába állás próbaideje és az erre járó fizetés előleges alku útján fog e mester, ül. a munkaadó és a segéd között meghatároztatni; mi ha nem történnék, és a kétség eseteiben a próbaidőt azon munkanem állapítandja meg, melyet az illető műhely tulajdonosa magára vagy az illető céh az egész céhre nézve saját munkanemnek jelölnek ki. Ha t.i. a műhelyben vagy az egész céhnél napszám, hétszám vagy darabszám a szokványos szakmány: a szerint egy nap, egy hét, vagy a kiadott darab elkészíthetésének ideje lesz a próbaidő. A próbaidei fizetést illetőleg: ez, ha egyezség nincs, vagy kétséges, akként fog meghatároztatni, hogy az azon időben a műhelyben álló segédek legnagyobb és legkisebb bére között a közép legyen. 12. §. A mesterek és segédek közti szabad egyezkedéstől függ: a segéd mesterénél nyerjen-e és minő ellátást lakás, ágy, mosás és asztal tekintetében; vagy pedig az ellátás hasonértékét készpénzül kapja