Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

lönben az ő nyelveknek más még fennálló nemzetek nyelveivel való atyafisága felöl, már ifjú korában felhevült azon hazafiúi gondolattól, hogy majdan egykor Ázsiának azon tartományaiba elutazik, melyek hajdanában alkalmasint a régi magyarok lakhelyei voltak. Szorgalmatosan tanulta tehát a históriát, geográphiát mind a régit, mind a mostanit, és a philológiát mind az élő, mind a kihalt nyelveket, s dicséretesen végezvén a maga hazájában, Nagyenyeden a szelíd tudományokat, hogy mind bővebb tapasztalást, mind nagyobb esméreteket szerezvén, s testét azon nyomorúsághoz szoktassa, melyek a napkeletre való utazással okvetetlen össze vannak kötve. Nagyenyedról Göttingáig gyalog utazott. Itten két esztendeig nekifeküdt szorgalmatosan mindazon tudományoknak, melyek céljához szükségesek és hasznosak valának. Illő figyelemmel olvasta a napkeletre tett utazásoknak leírását, melyekkel a Göttingai Universitás jeles Bibliothékája bővelkedik. A napkeleti nyelveket tökéletesen esmeretessé tette magának. Göttingából visszatérvén ismét gyalog jött Nagyenyedig. Innen 1819. decemberében indult Bukarestbe, 1820. január 11-én Szófiába. Bejárván gyalog az európai Törökországot, s átkelvén a Marica folyón, annak torkolatánál az Egei Tengeren február 7-én hajóra ült. Onnan Rhodusba, Ciprusba érkezett. Márciusban a föníciaiak híres városában, Szidonba jött, április 12-én Aleppóban megállapodott, s ott majd hónapig mulatván, május 20-án megindult, július 21-én Bagdadba, hajdan a kalifák fővárosába megérkezett, innen szeptember 4-én elindulván, október 14-én Teheránba. Onnan december 24én barátjának Nagyenyedre levelet írt. Azon levélből most előadott rövid leírást tudós Kenderessy Mihály tanácsos, a tudományok buzgó barátja és pártfogója közlötte, melyet hírül adni bátorkodom. Körösi Sándor oly buzgó hazafi, oly forró szeretője a tudományoknak, hogy ezen legveszedelmesebb, legterhesebb, legnyomorúságosabb útnak minden idegen segedelem nélkül összvagyonjának feláldozásával indult, mert ily költséggel Ázsiának nagyobb részét többnyire gyalog járta be, s most azon helyeken vagyon, s méginkább azon helyekre fog menni, ahol a régi történeteknek sok titkai elrejtve fekszenek, mivel igen hihető, hogy a régi magyarok a régi perzsákkal valamely közelebb való s szorosabb összeköttetésben voltának. Nemcsak a napkeleti nyelveket, hanem a perzsiait is, mind a mostanit, mind a régit érthesse, tökéletesen meg akarta tanulni. Teheránban a költségekből kifogyván az Angol Residens Henrych Villok által szállására nemeslelkűen befogadta. Mely hasznot hozand Körösinek utazása,