Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

vei pedig Ő Kegyelme Szent György havának kezdetétol fogvást szappant főzetni s gyertyát mártatni megszűnt, sőt amint értem, Eperjesről gyertyát hordat. Nem lévén eszerint 0 Kegyelménél munkám, széllel nem élhetek, mesterségemet mely után sokat költöttem, fáradtam, vándoroltam, és tökéletesen értem, és kassai céhben maister s annak egyik tagja vagyok, magamat Tokajban (holott feleséget is már vettem) letennem akarván, mesterségemhez valókat is már megszerezvén, mesterségemet nem folytathatom azon okból, hogy itten szappan és gyertya árendában lévén, magam termékeit helyben nem árulhatom. Ha pedig az árulás és eladás szabad nem lenne, minek készíteném káromra s vesztemre az el nem adhatókat? Minthogy pedig közönséges beszédekben hallottam, hogy Fölséges Urunk 0 Felsége kegyelmesen kiadni méltóztatott volna, hogy az olyatén mesterek magok mesterségbeli munkájokat árendába fizetés nélkül szabadon folytathatják, termékeiket árulhatják, abban kétséges lévén ez alázatos instantiammal folyamodom Tekintetes Úrhoz, hogy így lévén az dolog, engem gyertya és szappan készítésében s annak szabadon való árulásában bátorságossá tenni s oltalmazni méltóztassék. Én is fogadom, hogy Tokajból semmi panasz nem mégyen Tekintetes Úrhoz, hogy vagy elegendő szappannal s gyertyával a város népét ki nem tartom, vagy fontonként nem adnám, csakhogy árendával ne terheltessen. Mert ugyanis minden mesterembereknek kiváltképpen (kik Tokajban igen számosak) oly szükséges a gyertya, mint a kenyér, só, főzelék s egyebek, emberek élelmére valók. Könyörgöm emellett alázatosan, hogy én Cseh Országból ide származott lévén, porció fizetés terhe alól az olyaténoknak engedtetni szokott néhány esztendei szabadsággal örvendezhessek. Tokaj, 1784. november 12. Tokajban lakos Szedliczky János szappanfőző mesterember. (Zemplén megye Levéltára, Dongó-féle gyűjtemény, Loc. 406. No. 24.) 63. KAZINCZY FERENC TANFELÜGYELŐ JELENTÉSE A ZEMPLÉNI ISKOLÁK ÁLLAPOTÁRÓL 1787-BEN Tekintetes Consiliaris Rendszerint Való Vice Ispány Ür! Homonnai és nagymihályi nemzeti oskoláim tanítóinak panaszokból értem, hogy fizetéseket, melyet a helység lakosaitól a Felséges Helytartó Királyi Magyar Tanács által is helyben hagyott szerző-