Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

dések ereje mellett kívánhatnak, bé nem vehetik. Folyamodom tehát ebben a Tekintetes Úr segedelméhez, alázatosan kérvén, hogy az ő általok benyújtandó kimutatásban kitett summát a kerületi szolgabíró urak által beszedni méltóztasson. Ezenkívül, minthogy a Varannón támadott gyulladás által az oskola is megemésztődött, Pazdicson ellenben az oskolai épület oly szűk és oly alkalmatlan, hogy azt tovább megsenyvedni nem lehet, ezen okból már új oskolának építése felől az ott lévő kegyuraság gondoskodik is. Kerületi Szolga Bíró Uraknak azt a parancsolatot kérem adni, hogy az említett két helység, minél elébb lehet, új oskola építéséhez fogjon - mely ha hamar meg nem lehetne, Varannó ugyan egy alkalmatos paraszt szobát tartozik csak ideiglenesen is a tanításra kimutatni, hogy a gyerekek az oskolábajárást abba ne hagyják. Pazdics pedig ez idén ugyan még a mostaniban eljárhat, de a télen az építő anyagokat összevetett erővel meghordani annyival inkább köteles, minthogy a Kegyuraság a készpénzbeli költséget az ő terheltetések nélkül teszi rá, s az ilyen esetre a kézi és igás közmunkát az 1780-ban december 18-án a 6.204 szám alatt kelt királyi szabályzat maguktól a helység lakositól kívánja. Tartozó igaz tisztelettel maradok Kassán, 1787. szeptember 10én. A Tekintetes Úrnak alázatos szolgája, Kazinczy Ferenc. (Zemplén megye Levéltára, II. József-féle közig, iratok, Fasc. Syst. 4. No. 24.) 64. A SÁTORALJAÚJHELYI LAKOSOK PANASZA ADÓTERHEIK MIATT 1789-BEN Méltóságos Fő Ispány Kegyelmes Urunk és Tekintetes Nemes Vármegye, nékünk kegyes Patrónusaink! Minden felől súlya terhünknek szaporodván és öregbedvén kényszeríttetünk Excellentiadhoz és az Tekintetes Nemes Vármegyéhez terhünk könnyebbítésére, és ezáltal leendő megmaradásunk iránt alázatosan folyamodnunk. Jól tudva vagyon egész Tekintetes Nemes Vármegye előtt, hogy kétszeri tűz által jobb része az közteher viselő szegénységnek földig romlott, és ezen okból felszabadítás alatt lévén a közteher viselésében, minékünk semmi segítségünk nincsenek, ez súlyos igánknak egyik oka. Második az, hogy feljebb múlt esztendőkben szőlőhelyeink, mezeink és kaszáló rétjeink terméketlenek lévén annyira elszegényedtünk, hogy kölcsönzött pénzből mindennapi élel-