Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

kiadta. A család azonban birtokából eladott egy részt Temesvári Mihály miskolci plébánosnak, másik részét pedig elzálogosította Miskolci Kun Demeternek. Szirmay László örökösök nélkül halt meg s birtokrészét a király Miskolci Kovács Istvánnak, a gyalogok kapitányának adományozta. Egy ideig a diósgyőri uradalomnak is tartozékát alkotta a település. Szirmával valamikor határos volt Koromháza és egy rész zálogba is került a Koromháziaknál. Bár Szirmay László halálával egy rész kiesett a Szirmay-birtokból, a többi Szirmay-birtok megmaradt, s a Szirmayak birtokolták a következő századokban is, de mellettük a Tomory és a Bárcza család tűnik fel Szirmán, a 17. században pedig még a Semsey család és Keglevich Miklós birtokosságáról is tudunk. A török időkben hódoltsági terület volt 1544-től, 50 forint volt az adója, s ezt Hatvanba fizette. A nagy adóterhek mellett időről időre még az áradások is fenyegették a községet, olyannyira, hogy 1674-ben a lakosok kénytelenek voltak elhagyni a települést. így a falu teljesen elpusztult és a család ősi fészkéről Bessenyőxt telepítették át a lakosokat. A 18. században alig lakott valaki az üresen maradt faluban, 1736-ban csak mintegy 10 házból állt. A 18. század végén, 19. század elején újra benépesült a Szirmayak birtoka, amely kisközség lett, de később körjegyzőséget képező községgé küzdötte fel magát. A reformáció hamar elterjedt Szirmán. 1598-ban már önálló egyház volt, s a földesúrváltozás után is megmaradt reformátusnak. A település Görömböllyel és Hámorral egy időben, 1950-ben lett Miskolc része. Görömböly Görömböly község és térsége igen régóta lakott terület. A település közelében a Kereszthegyen lévő barlangban őskori kultúrából származó késpengéket, kaparókat, ékszerül szolgáló átfúrt állati fogakat találtak, ami bizonyítja a hely ősidőktől való lakottságát. Ezek mellett tűzhelyek nyomát is felfedezték és a barlang előtti tér földjéből igen szép obszidián nyíl vég került elő, ami jelenleg a Herman Ottó Múzeumban látható. Görömböly a Miskolc nemzetség birtokához tartozott, s már a 13. században létezett. A település egy részét a Miskolc nemzetség a szomszédos Tapolcának adományozta, ahol apátság volt és itt monostori is építtetett. A monostornak a község feletti kegyurasága a 14. század elejéig tartott, amikor a Széchy család kezébe került. 1365-ben pedig a király lett Görömböly kegy-