Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

ura. Az oklevelekből azonban kitűnik, hogy valószínűleg nemcsak a település egy része felett szerzett kegyuraságot a király, hanem az egész felett, hiszen adatunk van arra is, hogy II. Lajos olyan görömbölyi birtokokat adományozott, melyek eredetileg sem tartoztak a Tapolcai monostor kegyurasága alá. Ebben az időben előforduló település helyrésznevek: Lippa, Lengyelszó, Tapolcaköz. A település már a 16. században ismert volt szőlőjéről. Az oklevelek szerint számos szőlőheggyel rendelkezett. A település feletti királyi kegyuraságot mutatja az is, hogy a 16. században a zálogbirtokosok kezéből kivéve Görömböly a szendrői vár tartozéka lett és a szendrői vár provizora eltiltja a közeli Miskolc település lakosait a görömbölyi és tapolcai erdők használatától. A község birtoklásában a 17. században változás állt be, hiszen zálogként Rudabányával együtt a Rákóczi családhoz került. II. Mátyás a Rákócziak birtoklását, csak ideiglenesnek tekintette és 12 000 forintért Páskaházával együtt Fekete Péter és Nadányi Gergely kapitányoknak inskribálta flajstromba vette]. A Rákócziak perre vitték a királyi döntést és a megye bírósága mivel a király erőszakkal csatolta Görömbölyt a szendrői várhoz - a Rákóczi családnak ítélte a községet. A per végül is egyezséggel ért véget: a Rákócziak 3000 forintért véglegesen megvásárolták a települést. Ebbe viszont a tapolcai apát, Eölvedi Albert nem tudott belenyugodni, de Görömböly, Rudabánya és Páskaháza felét csak 7000 forint lefizetésével tudta visszaváltani. A 17. században tehát Görömbölynek a tapolcai apátság és a Rákócziak lettek a birtokosai. A török időkben többször érte pusztítás Görömbölyt. Eger elfoglalása után török fennhatóság alá is került. Eleinte 100 forint adót fizetett, majd 160 forintra és számos egyéb járulékokra és szolgáltatásokra emelték a község adóját. A törökök által megszabott magas terhek miatt a község lakosai több ízben elszöktek. A török világ elmúltával is igen kevesen laktak Görömbölyön, ezért a Dunántúlról telepítettek újra lakosságot. A fejlődésnek indult községet a 18. században a pestis szinte teljesen kipusztította, és ezután csak lassan népesedett ismét be. A reformáció Görömbölyön hamar elterjed. Eleinte Csaba leányegyháza volt, de 1612-ben már önálló egyházzal rendelkezett. A vallási megoszlásban döntő fordulat akkor következett be, mikor a munkácsi görög katolikus püspökséget megszervezték és Mária Terézia 1776-ban a püspökség javadalmazására a Tapolcai apátságot ajándékozta. A 18. században erőteljes rekatolizáció indult meg a településen, mivel a püspökség Tapolcával együtt Göröm-