Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

telep fejlődését megakadályozni, s ezért hagyta jóvá az itt lakók kiszakadását a megye fennhatósága alól. Ennek bejelentésével egy időben Hodobay polgármester a Martintelep lakóit „miskolci polgárokká" fogadta. Az eltelt közel hat és fél évtized alatt különböző utakat, és megvalósulási pályákat futott be Martintelep épülése-fejlődése, míg eljutott odáig, hogy néhány évvel ezelőtt megszerveződjön a „Martintelepi Egyesület", amely önálló kiadványaiban hívja fel a figyelmet a településrész egykori hagyományaira, s az értékek megőrzésének fontosságára. A névadóról is illik megemlékezni, hiszen ő nemcsak ehhez a földrajzi környezethez, hanem Tapolcához és Miskolchoz is kötődött, nevét megőrizte a város társadalom- és művelődéstörténete. 1936-ban keltezték azt az írást, amelynek a címe a következő: ,JEgy miskolci kereskedő száz év előtti végrendelete." Ebből megtudjuk, hogy a város egyik leggazdagabb kereskedője, Martin József valamennyi jószágát, birtokát, vagyonát testvéröccsére hagyományozta, akinek 1832-ben kötött házasságából 10 gyermek született. Közülük az 1877-ben 42 éves korában meghalt Martin Károly voltMiskolc tűzoltóparancsnoka, és Miskolc színházügyének egyik fő támogatója. A család számos tagja a Mindszenti római katolikus temetőben nyugszik, így tehát ők valóban Nagy-Miskolchoz kötődtek, s nem egy településhez, vagy településrészhez. A Martin dinasztia emlékét egykor iskola őrizte, de az is fontos, hogy a Gutenberg utca folytatásaként a Templom térről keletre nyíló utca ma is Martin Károly nevét viseli. 2002-ben Miskolc város tanácsa a martintelepi lakosok kezdeményezésére elfogadták a városrész nevének Martin-kertvárosra való megváltoztatását. Szirma Régi Árpád kori település, neve személynévből keletkezett. Tamás ispán fiáról, Istvánról tudunk, mint első birtokosról, s valószínű, Szirma a Miskolcnemzetség birtoka volt. Ekkor Scryme alakban írták a nevét. A település nemesi családja a birtokról Szirmainak nevezte magát. A 14. században már kezd kialakulni mai neve: Scirma, Zirma, Zyrma alakok váltakozva fordulnak elő a forrásokban. A Szirmayak közben proscriptio [vagyonelkobzás] alá kerültek, de Zsigmond mentesítette őket, oly feltétellel, hogy a Délvidéken Szirmay György köteles 4 hónapig katonáskodni saját költségén. Minthogy ennek a követelménynek eleget tett, s magát ki is tüntette, királyi ispán lett, majd 1417-ben új adomány címén megkapta a falut. Az egri káptalan be is iktatta a birtokába, Zsigmond pedig adománylevelét kiváltságos alakban is