Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

A mai Miskolcot alkotó települések Városunk nagy utat tett meg, amíg a diósgyőri uradalom mezővárosából önállósulása után, 1871-ben rendezett tanácsú város lett, majd 1909-ben elnyerte a törvényhatósági jogú város címet. 1945 után megyei jogú város, később megyei városként Magyarország legjelentősebb városai közé emelkedett. Miskolc felértékelődése, fontosságának növekedése, mind lakosságának számában, mind területének folyamatos növekedésében is megmutatkozott. A 19. század vége, a 20. század első fele a város történetében egyet jelent a korabeli városvezetés azon törekvésével, hogy a város egykori határában kialakult telepekből és a Miskolc környéki kisebb-nagyobb önálló települések összevonásából, megteremtse az ún. Nagy-Miskolcot. Nagy-Miskolc megteremtése egyrészt azt jelentette, hogy az egykori települések lakói élvezni akarták a városhoz való tartozás előnyeit, másrészt azt, hogy később és időszakonként - az önállóság elvesztése miatt - szerettek volna elszakadni a várostól. A Miskolchoz való tartozásnak, és a várostól való elszakadásnak a 19. század végétől szinte könyvtárnyi irodalma van, de úgy tűnik, hogy ez kérdés a 21. század elején is érdekes az itt élők számára. Ha magunk elé képzeljük Miskolc térképét, és a Bükkből indulva sorra vesszük azokat az egykori településeket, melyek a mai város részét képezik ezt a sorrendet kapjuk: Massák Miskolc és Diósgyőr környéke, a Bükk hegység, a szűken vett Borsod megye már ősidőktől kezdve lakott hely, és már a Krisztus előtti évezredekben a virágzó iparűzés helye is volt. Régészeti leletek tanúsága szerint kb. 17 000 évvel ezelőtt kezdetleges ércbányászat és kohászat folyt e területen. Később a mai Bükkszentlászló (Óhuta) környékén tártak fel a régészek kelta kori leleteket, melyek a Krisztus utáni 2. évszázadból származnak. Az itt letelepedett kelták vasbányászattal is foglalkoztak és mesterei voltak a fegyverkészítésnek is. A honfoglalás után egészen a 18. századig nem folyt jelentősebb ipari tevékenység a Bükk hegységben. Majd hirtelen, Fazola Henrik munkásságának köszönhetően egy csapásra hatalmas jelentőségűvé vált. A würzburgi születésű, vagyonos és vállalkozó szellemű egri lakatosmester első vasolvasztóját 1770-ben alapította Ómassán, amit 1814-ben szintén a Garadna