Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

első egész alakos köztéri szobrát emelték fel, megnyitotta kapuit a BorsodMiskolci Múzeum 1899-ben. Nagyot lépett előre a pincéiről elhíresült Avas hegy rendezése is. 1857-ben megépült az új színház, majd a kereskedelmi és iparkamara palotája. Miskolc szállodákkal és számos lakóházzal gazdagodott. Az 1900-as évek elején felépült a tüzérlaktanya, népfürdők nyíltak. Kihasználva a Bükk hegység természet adta lehetőségeit Miskolc környékét, Hámort, Lillafüredet, Tapolcát népszerű üdülőközponttá tették. Mindezek bizonyítékai annak, hogy a város „felkészült" a 20. század kihívásaira, s már ekkor megfogalmazódik a Nagy-Miskolc megteremtésének gondolata. Miskolc a 20. század első felében Miskolc a 19. század utolsó harmadában kivált a kamarai fennhatóság alól, majd 1907-1909 között elszakadt Borsod megyétől is. Önálló törvényhatóságként működve lépésről lépésre valósította meg a képviselőtestület az ipari-kereskedelmi-pénzügyi-szellemi központtá válást, a térség nagyvárosának létrehozását. Az első világháborús készülődés a nehézipari termelés fokozásával mind több ágyút, géppuskát és acéllövedéket követelt. A diósgyőri nagyüzem mellett felépült az Újgyár, ahol kizárólag fegyvereket gyártottak. Az első világháborúban a Miskolcon állomásozó hadosztályok, a 10-es honvéd és a 65-ös honvéd gyalogezred katonái galíciai, orosz, román, olasz hadszíntereken küzdöttek és még mindig nem tudjuk pontosan mennyien haltak meg ezeken a csatatereken. Az első világégés súlyos sebesültjei közül a kolerabarakkokban több mint ötezer miskolci halt meg. Ekkor nyitották a tetemvári Hősök temetőjét. Az általános életszínvonal romlásának következtében - mely elsősorban az ipari munkásságot sújtotta - alakultak meg Miskolcon az első szakszervezetek, így a Famunkások Szakszervezete, és a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete. Mivel helyiségük nem volt, ezért gyűléseiket a Katalin utcai és a Vörös rák vendéglőben tartották. Később Diósgyőrben a mai Vasas Művelődési Központ lett a székházuk. A Tanácsköztársaság kitörésékor helyi forradalmi tanács alakult, létrejött a városi és a megyei direktórium. Földosztó bizottságok is alakultak és a rászorultaknak 400-1200 négyszögöles telkeket mértek ki. Ezzel mintegy hatszáz miskolci proletár jutott földhöz.