Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

nyitotta a magyar politikát. íródeákja itt vetette papírra az utolsó Árpád-házi királyt, III. Endrét sirató levelet: „Letört István első magyar király törzsének utolsó arany ágacskája..." István nádor a falun kívül pálos kolostort építtetett, a nemzetség közös temetkezési helyének ápolására. Az 1303-ból való alapítólevelében szerepel először a „Gyous Geur" falunév, a diós jelzővel. Egy másik történelmi forrás szerint Ernyefi István nádor és felesége a pálos barátoknak egy szomszédos falut, földet, szőlőt és egy halastavat ajándékozott. Az 1313-as oklevél bizonyítéka a pálosokról való gondoskodásnak. A Miskolc nemzetség leszármazottai 1312-ig zavartalanul bírták szállásterületüket, amelyet Árpád vezértől kaptak. Ez az év nagy fordulatot hozott városunk történetében. A több mint 400 éves birtoklás után idegen kézre jutott az ősi szállásföld. Történt ugyanis, hogy Károly Róbert, első Anjou királyunk az ellene szegülő Csák Máté-párti Miskócokat fej- és jószágvesztésre ítélte. A rozgonyi győzelem után a király az elkobzott birtokokat az őt támogató családoknak adományozta. így került Miskolc, Csaba és Mályi földjével együtt 1325-ben a Balog nemzetségből származó Széchy család tulajdonába. A Széchy család az éleskői uradalmához csatolta Miskolcot, majd országos vásártartási és alsóbb fokú bíráskodási jogot szereztek a falunak. A jobbágyok számát gyarapították, engedélyezték, hogy a Bükk előterében szőlőt telepítsenek. A termésből - a gabonához hasonlóan - bortizedet szedtek. (Ez volt az úgynevezett hegyvám.) A Miskolcon letelepülő iparosok ezt taksával (adóval) vagy késztermékkel válthatták meg. A Széchy család tulajdonlása 1364-ig tartott, amikor is a Csepel-szigeten megpecsételt egyezség szerint a birtokok I. (Nagy) Lajos király kezébe kerültek, így Széchy Miklós nádor elcserélte Miskolc városát a királlyal a Zala megyében fekvő Alsó-Lendva várához tartozó 72 aprócska faluért. A csereszerződésben az is szerepelt, hogy Miskolc birtokával együtt a tapolcai monostor kegyurasága is a királyra szállt át. A változás Miskolcot és a szomszédos településeken kívül Diósgyőrt is érintette. Ekkortól kezdve Miskolc sorsa évszázadokon keresztül összeforrt a diósgyőri királyi birtok sorsával. Miskolc 1365-ben kapott mezővárosi rangot I. (Nagy) Lajostól. Ez az oppidum, azaz mezővárosi cím bíróválasztási és végrendelkezési kiváltságokkal is kiegészült. Ettől kezdve majdnem félezer esztendőn, egészen 1848-ig a város királyi vagy királynéi várbirtok mezővárosaként élt, folyton emelkedett az anyagi haladás útján. I. Lajos rendelkezései hatására rövid időn belül a régi város2S