Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

számos kommunális beruházása (csatornázás, vízvezeték-építés), bérlakásépítési program a megnövekedett lélekszám megtartására (ekkor jött létre például az először 120 lakásos Hodobay-telep, az első munkáslakás-negyedek), a Búza téri vásárcsarnok, a selyemréti strandfürdő, és még számos ma is meglévő szociális, oktatási intézmény (iskolák, rendelőintézetek). Hodobay mellett sokat tett ekkor a városért az 1926-ban beiktatott főispán, Mikszáth Kálmán is. A második világháború idején Miskolc törvényhatósága is egyre inkább a központi politikai akarat befolyása alá került, és - például Szlávy László polgármestert - súlyos felelősség terheli a mintegy 16 ezer fős városi és megyei zsidóság deportálásáért. A második világháborúban Miskolc és lakossága súlyos károkat szenvedett el. Az élet megindulásáért az 1945 után megváltozott politikai keretek között újjászerveződő városi önkormányzat is rendkívül sokat tett Gálffy Imre polgármester vezetésével. Nemcsak helyreállította a háborús károkat, hanem új alapokra igyekezett helyezni Miskolc várospolitikáját is, például elindította a megvalósulás útján a környékbeli települések szerves integrációjából létrejövő Nagy-Miskolc koncepcióját. Gálffy komolyan vette hivatalba lépésekor megfogalmazott, a városháza üléstermébe lépő képviselőkhöz intézett üzenetét: ,,azok a férfiak, akik mint a város közönsége bizalmának letéteményesei, e tisztük gyakorlásában, e terem küszöbét, ha átlépik, kint kell hagyják mindazt, ami egymástól elválaszt, a személyi, társadalmi, felekezeti, világnézeti és politikai ellentéteket. Mindannyiunk tehetségének fel kell olvadnia abban, hogy miskolci polgárok vagyunk, akik dolgozunk városunkért, egymásért, vetélkedünk abban, hogy ki tudja jobban szolgálni a közt". Az 1940-es évek azonban különösen nem kedveztek a politikamentes helyi közigazgatásnak. A háború után a kommunista párt kezébe került Belügyminisztérium mindent elkövetett, hogy fokozatosan elsorvassza a demokratikus kezdeményezéseket, például azokat a létrejött nemzeti bizottságokat, direktóriumokat, melyek a Horthy-korszakban megtapasztaltnál is sokkal inkább ellátták a helyi lakosság érdekeinek képviseletét, élvezték annak bizalmát. 1948-at, a kommunista párt diktatúrájának kiépülését követően nemcsak a helyi önkormányzatok felszámolására törekedtek, hanem a helyi igazgatási szerveknek alapvetően más feladatokat szántak, mint a polgári önkormányzati viszonyok között. 1950-ben Miskolc helyi igazgatására is a legnagyobb mélységű változást 1909 óta az ún. tanácsrendszer kiépítése gyakorolta. A kommunista pártállam - Leninre visszavezetett - felfogása szerint a munkáshatalom a „demok-