Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

ban. Belépett a minorita rendbe, később rendfőnök lett. Az országban igen sok helyen épített templomot, iskolát. Miskolcon is ő hozta létre a minorita rendházat és a mai Földes Gimnázium helyén a minorita gimnáziumot. Itt halt meg 1744-ben. A minorita templom kriptájában van eltemetve. A nép szentként tisztelte. (1775-ben az egri püspök parancsban tiltotta ezt meg.) Elmélkedések, prédikációk jelentik irodalmi munkásságát. Legkiválóbbak a Buza fejek kötetben lévő prédikációk. Pázmány Péterhez hasonlóan ő is vitázik a protestánsokkal, de kevesebbet és szelíden. Hosszú mondatokat használ, helyenként túl sok latin idézetet. Életrajzírója, Csák Alajos Cirjék szerint népies példái, hasonlatai és képei teszik életteljessé egyébként filozofikus beszédeit. Székely stílusának jelei is fellelhetők prédikációiban. Bizonyára azonban igen nagy hatásának oka elsősorban egyéniségében, személyes varázsában, nem pedig írásainak erejében keresendő. A 18. század végén hatalmas szellemi áramlat indult meg Európában. A felvilágosodás eszméi eljutottak Magyarországra is. Megpezsdült az irodalmi élet a felvilágosodás eszméi nagyrészt az irodalmi alkotásokban jelentek meg. Bessenyei, Batsányi, Berzsenyi, Csokonai munkássága nyomán jelentős nemzeti irodalom születik, a szellemi élet, a kultúra más területein is hatalmas változás tapasztalható (színházi élet, folyóiratok). Különösen megnő az irodalom, a kulturális élet szerepe a Martinovics-mozgalom leverése után. A magyarság önállósodásáért és a polgári fejlődésért való harc ugyanis csak ezen a téren bontakozhatott ki, a közéletben nem. Ezért is volt olyan nagy jelentőségű a Kazinczy Ferenc által vezetett nyelvújítási harc. Börtönbüntetése előtt különösen sokat tartózkodott „Miskolc müveit lelkű urai között". Későbbi apósa, Török Lajos alapított szabadkőműves páholyt Miskolcon, melybe Kazinczy is belépett 1784-ben Orpheus néven. Hétévi raboskodása után a Sátoraljaújhely közelében lévő birtokán, Széphalmon alakította ki az ország „szellemi fővárosát". A miskolci Dayka Gábor költészetét ő népszerűsítette, elfogultan kora legnagyobb költőjének tartotta. Dayka Gábor Miskolcon született 1769-ben egy szegény szabómester fiaként. A gimnázium alsó osztályait a miskolci minoritáknál, majd Egerben a cisztercita gimnáziumban végezte. A papi pálya vonzotta, tanulmányait Kassán, majd Pesten folytatta. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, megtanult latinul, görögül, németül, franciául, tudott angolul és „tótul" (szlovákul) is. Pesten meglátogatta Kazinczy, ekkor vált igazán barátjává, pártfogójává. Egerben Daykát egy felettese arra akarta kényszeríteni, hogy vonja vissza prédikációjában elmondott „eretnek" tételeit és kérjen bocsánatot. Dayka ezt