A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A szerkesztő előszava (Dobrossy István)

egy sokoldalú feldolgozása, Kárpát-medencei kompánia-történet be­mutatásának kötetvázlata. Azóta a „ terv " megvalósult, s összeállt az a 600 oldalnyi - kötetbe szerkesztett - kézirat, amelynek címe: Ortodox keresztények - ,,görög keres kedők" Miskolcon (és Felső-Magyaror­szágon). A 12 fejezet közül az első a származási hellyel, nemzetiség­gel, nyelvvel, a ,,macedó-vlach"-ság értelmezésével, a második a mis­kolci megtelepedéssel és fénykorral, az. összeírások értelmezésével, a harmadik az asszimilálódás, majd a kihalás folyamatával, a negyedik a kompánia és egyházközösség belső szervezeti rendjével, irányító testületével és az. autonómia kérdéseivel foglalkozik. Újabb rész. fog­lalkozik a diósgyőri koronauradalommal kialakított kapcsolatukkal, a közteherviselésükkel, a magyar nemesség megszerzéséért vívott harcuk­kal, vagy éppen a Balkán és a Kárpát-medence közötti „embercsempé­szettel". Kereskedelmi kapcsolatuk behálózta Európát, ennek megfe­lelően lehetett elemezni árucikkeiket, az áruk értékesítésének fórumait, a városi üzlethálózat kialakításában vállalt szerepüket. Megválaszol­ható volt fényűző életmódjuk alapja, a kereskedelem-gazdaságosság­gazdagság kérdésköre is. A miskolci közösség által létrehozott intéz­ményrendszer működtetése komoly anyagi „hátteret" tételez fel, ame­lyet csak növeltek a végrendeleti hagyományok, adományok. Sikerült az anyakönyvek alapján családokat, dinasztiákat „azonosítani", s egyben „visszahelyezni" őket egykori miskolci lakóházaikba. A temp­lom, a temető, a múzeum, a Nyíregyházán elhelyezett könyvtár mind­mind egy XVIII-XIX. századi kultúra velünk élő maradványa, töredéke. „A miskolci orthodox templom és sírkertje" című kötet ebből a munkából villant fel rész/eteket, s ami fontos: kiegészül más szerzők, ill. kollégáim nélkülözhetetlenül fontos tanulmányaival. A kötet lénye­gét az „elképzelés" és a „gyakorlati tapasztalás" összehasonlításának lehetősége adja. A diáktábor által „felszínre hozott" új ismeretanyag megerősítette az „elméletet". Most már csak az a fontos, miként lehet­ne emlékkertként mindenki számára láthatóvá tenni az elmúlt három évszázad tárgyakban is megnyilvánuló üzenetét. Miskolc, 2001. november Dobrossy István szerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom