A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)
Az ortodox templom ikonjai és liturgikus tárgyai (Kárpáti László)
az egyházi naptár által meghatározott rendben a soros ünnep ikonját. Az analogiont a proszkinetáriontól az különbözteti meg, hogy ez utóbbi különösen díszes kiképzésű és az ikonasztal fölött kicsiny, díszes, faragott vagy berakott ornamentikával díszített baldachin helyezkedik el. Feltehetően a barokk szemlélete sugallta azt a változást, hogy ezek a proszkinetárionok - melyek részben takarták az ikonosztáziont - kikerüljenek a hajó teréből, ezáltal az ikonosztázion teljes kompozíciója láthatóvá vált. Egyúttal a püspöki trónussal szemben való elhelyezésével helyreállt a hajó berendezésének szimmetriája is, miután mind az ikonosztázion, mind más esetben az Istenanyja ikonjai az ikonosztázion királyi ajtajától balra, - annak háttal állva jobbra (...Jobbod felől állt meg a Királynő"...) 10 helyezkedtek el, így természetesen a nagy tisztelettel övezett miskolci kegykép is csak a hajó északi fala mellett, de annak a szentélyhez legközelebb eső zónájában kaphatott helyet. Mind a hajóban, mind a fal mellé állított proszkinetárionok előtt végeztek liturgikus, illetve paraliturgikus szertartásokat: Mária-ikonok esetében elsősorban az Akathisztosz Hymnosz szertartását, a Parakliszt, valamint különféle szentelmények megáldását. A miskolci ortodox templom gyakorlatában ez az a hely, ahol a hívek halottaikról való megemlékezésként gyertyákat gyújtanak. A Jankovics-féle berendezési koncepció az említett ikont kitüntetett környezetbe helyezi, a kor devocionális gyakorlatának és felfogásának megfelelően a tér más fontos pontjaihoz méltó dekoratív környezetbe ágyazza. A keskeny, magas építményt két, volutás lábazatra állított karcsú oszlop keretezi, mely fölött fogazott, volutás párkány ül. Az oszlopok testén gazdag füzérdísz csavarodik, ez ismétlődik a képszékszerü lábazaton is. Az oromzat gazdag kiképzésű akantuszleveles volutákból, sugárkévés, felhőkkel övezett „istenszemből" és az egész kompozíciót lezáró párnára helyezett hasított koronából komponált. A retabulumszerű hátfal lábazati zónájában babérfüzéres keretbe foglalt kör alakú Szt. József kép található. A kifejezetten nyugati téma szokatlan megjelenését talán a türelmi rendeletet kibocsátó II. József császár iránti tisztelet és hála indokolja. A kegyképet is magába foglaló hátlap szalagfonatos copf keretelésű, fölül hullámos, alul tört ívű lezárást kap. A keretmező fölött, a párkányzat magasságában bonyolult, a centrumban összefogott füzérköteg és csokormotívum helyezkedik el. A kompozíciót mindkét oldalon többszörösen tört ívvel záródó, volutáikon díszMáriát dicsőítő liturgikus szöveg részlete a Hymnologionból.
