A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

Korábban említettük, hogy a templomtérben a hajó északi falán a szószék, szemben vele a déli oldalon a püspöki szék foglal helyet. A szószék mellett gazdagon díszített falmélyedésben helyezkedik el az a mellékoltárhoz hasonló „építmény", amelynek ikonja a miskolci templom egyik, legendákkal övezett különlegessége. Az Ahtirszki (Ahtirkai) Istenanya ikont Nagy Katalin cárnő (1762-1796) ajándékának tartják. II. Katalin uralkodásának idejéből következik, hogy ez a kegytárgy a Szent Naum kápolna sajátja volt, s onnan került jelenlegi helyére. Kárpáti László a helyi hagyományokra hivatkozva írja, hogy „az uralkodó ezt az orosz egyházban nagy tiszteletnek örvendő kegykép másolatot még a mai templom elődjének, a Szent Naum kápolnának ajándékozta. Az új templom felépültével. - annak belső tere megkomponálásakor - már tudatosan törekedtek az ikon reprezentáló elhelyezésére".

58 A karcsú oszlopokkal keretezett, keskeny, magas építményt - amelyben elhelyezkedik a kisméretű kegykép - egy a kompánia, vagy egyházi közösség többségéhez hasonló moszhopoliszi születésű, onnan elszármazott kereskedő állítatta. Nevét, mint adományozóét, vagy felajánlását 1807-ben feltüntették a képmező bal alsó sarkában. Jorgosz Koisszió(rin) nem szerepel a miskolci görög összeírásokban, de még a miskolci anyakönyvekben sem, ilyen nevű család nem lakott Miskolcon. Ezért elképzelhető, hogy a név nem az adakozóra, építtetőre utal, hanem az ikonnak dekoratív környezetet alkotó művésznek, aki mesterségbeli tudását így dokumentálta városunkban, majd viszszatérhetett annak a településnek az alkotóműhelyébe, ahol lakott. A templomhajóban (a szószék és a püspöki trón közötti részben) korábban három, jelenleg két kisebb asztal, „tetrapod" kap helyet. Mindkettő hasonló funkciót tölt be, ezekre helyezik az ünnepek sorrendjének megfelelő ikonokat, vagy a templom tituláris ikonjait, de itt kapnak helyet a kitüntetett szentek, vagy a helyi kultuszban meghatározó szerepet betöltő képek, ikonok. Kárpáti László e hagyományos késő bizánci tradíciót képviselő templomi berendezésekben (analogion, ill. proszkinetarion) az ikonosztázion elől kikerült „téralakító" elemeket is lát. Azzal ugyanis, hogy az ikonfal elől kikerültek, szabaddá vált az ikonosztázion látványa, másrészt a püspöki trónussal szemben való elhelyezésével kialakult a belső tér, a hajó berendezéseinek szimmetriája.

59 A ikonosztázion mögött van a templom legszentebb része (a három részre osztott belső tér harmadik része) az oltár, vagy szentély. Az 58 Kárpáti L., 1987. 785. p. 59 Kárpáti L„ 1988. 785. p.