A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert (Dobrossy István)

Heléna, néhai Popovits György aradi lakos özvegye, és eltemettetett általam Szerencsen, szeptember 2-ikán Popovics György lelkész és vikárius által." 18 1862-től ismét új, a XIX. század végéig szolgáló lel­kész, Margó Em il ián következett. Első bejegyzését a halotti anya­könyvbe 1862. december 26-án írta: „elhunyt Istenben Janovics Má­ria, hajadon, 24 éves, toroksorvadásban, néhai miskolci lakos Janovics Tamás lánya és eltemettetett a közös temetőben általam Margó Emi­lián, miskolci görög keleti anya szent egyház rendes lelkésze által, December hó 28-án." 19 A tetemvári közös temető, a görög közösség harmadik temetőjeként tehát a XIX. század végéig működött, minden bizonnyal addig, ameddig volt hitélet, illetve voltak tagjai az egyház­községnek. (A temetőnek ma már nyoma sincsen, néhány évtizeddel ezelőtt a XVIII. századi „új temető" volt területe a református egyház­közösség tulajdonába került, ahol új parcellákat alakítottak ki. A par­cellák „benépesülése" előtt még lehetett látni olvashatatlan feliratú síremlékeket, amelyek azóta elenyésztek.) Az új köztemetőbe eltemetettek hovatartozására is találunk utalá­sokat, így 1785-1795 között egri, jászói, ungvári, ónodi, a távolabbról származók közül kovini bulgár, monasztiri albán, római görög, illír azaz szerb nemzetiségű éppúgy előfordul, mint moszhopoliszi, korfui, kasztóriai, szezori, grappóviai, szekszóriai, s természetesen lengyel­országi is. Hogy a származási helyet feltüntették-e a síremlékeken ma már nem mondható meg, de a halotti anyakönyv az esetek szép szá­mában napjainkig megőrizte ezeket. A származási, vagy „illetőségi" hely feltüntetése jellemezte a templom körüli, vagyis a templomkertben való temetkezést is. Az első temetés - az anyakönyv szerint - 1794-ben (a szakirodalomban idézett síremlék évszáma szerint 1783-ban) történt. Georgiosz Pova feleségét. Kallicót temették 1794. szeptember 2-án a „templom mögött". Két hó­nap múlva Georgiosz Gerga felesége, Kiuráno került mellé, aki Nasz­tosz Kukuzeliosz (később Kuruc lett) leánya volt. Férje, Gerga György 1816-ban hunyt el, de őt a közös temetőben temették el. 20 1795-ben Mihalis Niska (Niszka) Nikolasz fia, majd a gazdag keres­kedő Dimitriosz Lika került végső nyugalomra a „templom közelé­ben". 21 Lika Demeter sírja (síremléke?) elenyészett, viszont Niska Mi­hályé nem. Popovics Konstantin 1951-ben még pontosan azonosította ls B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 479. p. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 480. p. 20 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 398. 424. pp 21 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 400-401. pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom