Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)
HARMADIK RÉSZ AZ ŐSKŐKOR ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON
Suba-lyuk A lelőhely és feltárása A neandervölgyi ember csontmaradványairól híressé vált barlang a Bükk déli peremén található, Cserépfalutól mintegy 2 km-re északra. A hegységnek ezen a részén a Hór-patak É-D-i irányú völgye összeszűkül, keletről a Perpác (341 m tszf.), nyugatról a Kút-hegy (379 m tszf.) fogja közre. Ez utóbbinak a meredek oldalában, a vülgytalp felett kb. 45 nies magasságban nyílik a nagyméretű karsztos üreg. A barlang két, egymást metsző hasadék mentén fejlődött ki, s ennek megfelelően alaprajza V alakot formáz. Egyik szárát az Előtér, a Bejárat és a K-Ny irányban húzódó, 20 m hosszú Csarnok, a másik szárát pedig az Eny-DK irányban elnyúló, 14 m hosszú Folyosó alkotja. A Csarnok és a Folyosó találkozásánál van a 22 m magas Zsomboly." 5 A Bükk déli részén levő barlangok kutatását az egri múzeum megalapításán fáradozó Pataki Vidor és Pálosi Ervin szorgalmazta, amelyre 1932-ben ínségmunkák címén sikerült anyagi támogatást szerezniük. Az ásatás vezetését a Kadié-féle rendszeres ásatásokon gyakorlatot szerzett Dancza Jánosra bízták. Dancza és társai február 8-án kezdték meg a Suba-lyuk feltárását -20-22 C°-os hidegben. Mivel a kitöltést csak vékony humuszréteg borította, már az első napokban felszínre kerültek az ősember kőeszközei és a barlangi medve csontjai. A nagy szenzációt jelentő ősemberi állkapocscsontot április 27-én fedezték fel" 6 , s a hiányzó állcsúcs rögtön elárulta, hogy a neandervölgyi ember maradványáról van szó. 17 Az ásatásokat május 9-étől kezdve személyesen Kadic Ottokár vezette. Szeptember 30-áig a barlang teljes kitöltését kiásták, s már csak a Zsombolyban maradtak érintetlen rétegek." 8 A leletek feldolgozására a kor legkiválóbb szakembereit kérték fel, tanulmányaikat példaértékű, komplex barlangtani monográfiában tették közzé 1 . Oskörnyezet és kronológia Az Előtér-Bejárat-Csarnok-Zsomboly barlangrészben felhalmozódott, átlagosan 6 m vastag kitöltést Kadié kőzettani alapon 18 rétegre tagolta (/. ábra), míg a Folyosóban 7 réteget különböztetett meg. A legfelső humusztól eltekintve a rétegsort különböző színű agyagok alkották, amelyek a sorozat alsó 6 rétegében nem tartalmaztak mészkőtörmeléket, a felsőkben viszont igen. Éppen ezért a kiértékelésnél a Csarnok rétegeit két, egy alsó (1-6) és egy felső (7-14) komplexumba vonták össze." 0 A Suba-lyuk rétegsora kulcsszerepet játszik a Bükk régiójában a felső-pleisztocén időrendjének és őskörnyezeti viszonyainak rekonstruálásában. Bár az 1932-es ásatások alkalmával az üregből eltávolították a kitöltést, a falak repedéseiben maradt üledékek számos értékes adattal gazdagították a szakirodalomban közölt megfigyeléseket és vizsgálati eredményeket. Ezen ismeretek alapján Ringer Árpád vállalkozott a rétegsor korszerű szemléletű újraértékelésére, kiegészítve a Zsombolyban levő eredeti rétegekből vett minták sokszempontú elemzésével. Eredményei alapján az alábbi képet festhette a subalyuki ősemberek természeti környezetének alakulásáról, valamint kronológiai helyzetük1,5 Kadic O. 1938b., 29-30. p. 116 Pataki V. - Pálosi E. - Dancza J. 1938. 117 A suba-lyuki emberről részletesebben ki. jelen kötet embertani fejezetében. 118 Kadic 0 1938a. 119 BartuczL. dal. 1938. 120 Kadic O. 1938b., 31-35. p., Mottl M. 1938. 121 RingerÁ. 1993a., 107-114. p.
