Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

minden tekintetben nagy csökkenést vettem észre magamban. Sétáim is ritkábbak és csak az alanti sétautakon lehettek. - A társaság, melyben megfordultam, mindenütt nagyon szíves, szinte kitüntető fogadásban részesített. Darányi Ignác miniszter most is, mint a múlt évben, különös, rokonszenves figyelemmel volt irántam. A Múzsa is szűkmarkúbb volt most hozzám, mint a múltban. Nem adott többet két kis költeménynél. Egyiket a költözni készülő fecskékről írtam. Akik előtt elolvastam, nagy tetszéssel fogadták. Darányinak egypár nyájas sor kíséretében átküldtem O-Tátrafüredre éppen abban a pillanatban, mikor ő engem Széplakon meglátogatott. Köszönőlevelét tegnap kaptam Miskolcon. Csaknem betegen érkeztem haza aug. 21-én szombaton. Meghűlés, gyomorromlás elgyötört. Fejem és különösen torkom volt megtámadva. Mostanában kezdek magamhoz térni. Tegnap jöttem ide. Szinte jobban érzem most itt magamat, mint Miskolcon. Nem tudom, hány napig fog tartani a jó érzés. Éjszakám is olyan jó volt most itt, hogy nyugodtabban tölthettem. Itt mulatásom fő tárgya most is a kertem. A folyvást tartó nagy szárazság miatt olyan elcsüggedtnek látszik. De a lombok még elég dúsak és zöldek. Az alma nagy része már kifejlett állapotban lehullott, s most is hull. Ugy látom, alig marad nekem valami. Néhány darab szépen kifejlett, nagy és egészségesnek is látszik. A körték még ez ideig megmaradtak úgy, amint régebben voltak. Egyes fák igazán szép termést mutatnak, s télire csakugyan elég lenne nekem. Nagy bajnak látom azonban, hogy számos nagy gyümölcsfám veszni indult. A koronaágak és alsóbb gallyak is lombtalanok, szárazak, ami már a halál jele. Egypár szilva- és egyébb fám is már tökéletesen kiszáradt, szőlőm pedig, bár levelei elég zöldek és dúsak, alig mutat néhány fürtöt. Kétséges, hogy az is megmarad-e. Tönkretette a peronoszpóra és más szőlőfürt-betegség. A hegyeken is, Miskolcon is hasonló nyomorban szenvednek a szőlők. Néhol teljesen tönkrementek. És csudálatos! Némely szőlődarab ugyanazon hegyen épségben megmaradt elég terméssel. - A gyümölccsel is így vagyunk. Imitt-amott semmi, másutt elég gazdag termés. Nálam szinte egy szem szilva se termett; a szomszédom, azt hallom, hordóra szedi a magáét A „Clapp kedvence" körtét tegnap leszedtem: a nagy törpefáról kilenc kifejlett darabot, a kicsiről az első termést (tavaszkor ültettem), hat kevésbé fejlett darabot. Köztök egypár már szép, sárga, eredt, a többi még zöldes; majd itt fektiben érik meg. Kevés benne a nedv, még kevesebb a cukor, olyan kásás forma, kivált a kis fa első termése. 1909. augusztus 29. A „Franklin Társulat" igazgatósága ismételten kért engem, hogy valami kis alkalmi bevezető költeményt írnék az őáltaluk kiadandó új gyermeklaphoz, mely most október elején „Jó Pajtás" címmel akar megindumi. Nehezen, de mégis engedni kívántam neki némi viszonzásául annak az előzékenységnek melyet költeményeim eladásakor irántam tanúsított. Tegnap kikényszerítettem a Múzsától egy négy strófás versecskét Gyermekek címmel. Bizony csak kényszerítettem nem önként adta. Rögtön elküldtem az igazgatónak.