Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

Mióta itt vagyok, ez a leghidegebb nap. Most esti hat óra tájban kívül a szabadban 8 Réa. fokot mutat a hőmérő, szobámban 12-t. Eddig itt mindig 14-15 fok volt. Hallom, hogy este öt fokra szállott a hőmérő, s a hegyeket hó borította. Tátraszéplak 1908. augusztus 3. Bizony kényelmetlen, hideg éjszakát töltöttünk. Reggel alig volt kedvem kibújni a téli dupla takaró alól. Csak nyolc óra után hagytam el szobámat ott künn fogyasztani el reggelimet, az egy pohár igen vékony meleg tejet. Azután sem igen óhajtottam a szabadban maradni. Visszavonultam, s itt bent olvasgatok, míg az idő kissé nem enyhül. Olykor-olykor mégis kisütött a nap, s akkor mindjárt fölmelegült a levegő. Délután a szél is elcsillapult, s bár a hideg nem szűnt meg, de a séta azért végezhető volt, de csak meleg öltözetben. Mondják némelyek, hogy itt a szobák ára az idén föl van emelve. Én nem tapasztalom. Az én szobám napi ára, mint nyolc év óta mindig, most is csak három korona. Tátraszéplak 1908. augusztus 4. Éppoly zimankós reggelre ébredtünk, mint tegnap. Szinte fagylaló hideg szél fú. Az egész eget felhő borítja. Néha jéghideg eső csepereg. A bérceket setét, ködszerű felleg takarja. A hőmérő a szabadban reggeli nyolc órakor 6 Ré. fokot mutat. A sétaúton, sőt a verandán is alig látni embert. Senki sem kívánkozik ki a szobából. Ha ez több napig így tartana, a vendégek egy része talán meg is szöknék. Egész nap a szobában kellett ülnünk. A zord idő semmit nem enyhült. Aluvás, olvasás, unalom kivette a maga részét. Semmit sem adnak ingyen az istenek, lm itt a Kárpát bérce alatt néhány Szép fényes nap alig derült ránk S illatozó levegő körültünk. Az elborult ég már megirigyelé, Fagyos szárnyán zord északi szél süvít Hajlongva zúg a fenyves erdő S hó jelenik meg az ormok élén. Élvezzük a jót, tűrjük el a gonoszt; Reményünket nem fújja el a vihar. Azt, ami édes lesz előttünk; A keserű tegye édesebbé. Levelet kaptam Mariskától. Szomorú körülményekről tudósít. Jolánka keresztleányom csecsemője meghalt. Maga az édesanya betegsége szinte reményte-