Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

zodhattak a tetemes örökségen, mely őket, a szegény sorsúakat, egyszerre jólétre emelte. Bizony csak ideiglenes szállóvendégei vagyunk az élet nagy palotájának. Csakhamar ki kell onnan költöznünk. Más vendég következik utánunk. „Succe­dunt novi, veteres migrate coloni." 1911. március 29. Az előző két levelet Miskolcon írtam március 20-án. A körülmények hozták úgy magukkal, hogy ott jegyeztem föl. Betegségem és az azutáni gyöngélkedésem miatt csak tegnap látogathattam ide gyönyörű, meleg tavaszi napon, mely még ma is tart. Igen vágytam látni kertem ébredését, gyümölcsfáim rügyezését és végezni a körültök szükséges munkát. Rózsafáimat tehát fölszedtem a föld alól, s karóikhoz erősíttettem. Satnyák, rosszul vannak elhelyezve, de így is rózsák, az enyémek, s nekem igen kedvesek. Gyümölcsfáimat pedig permeteztettem rovarölő folyadék­kal, dendrinnel. Sok fa tövének környezetét jó széles körben felásattam, s árkába jó portrágyát tömettem, s földdel betakartattam. Reám tehát nemigen panaszkod­hatnak gyermekeim. Megkaptam az Aratás alkalmából a „Kisfaludy Társaság" üdvözletét hivatalos alakban, Beöthy Zsolt elnök és Vargha Gyula titkár aláírásával... Gyönyörű, me­leg, szívből fakadt levél, mely több mint elismerés, magasztalásnál is több, szinte csudálkozás afölött, hogy választottja vagyok az isteni gondviselésnek, hogy ne­kem életem 86. évében is ily dalokat súg a Múzsa. Büszkélkedném vele, ha termé­szetem engedné. így csak szívembe rejtem, s némán szemlélgetem. - Megköszön­tem mind a „Kisf. Társaságnak", mind külön Vargha Gyulának, aki a szép üdvöz­letet fogalmazta és saját kezével leírta. 1911. március 30. A halál mindig szedi tőlünk a vámot; néha ritkábban, néha sűrűbben. Hiszen minden élő az övé. Az én köze[le]bbi vagy távolabbi körömben mostanában mé­gis feltűnően gyakran jelentkezik. Talán engemet környékez. Meglepett különö­sen Erőss Lajos tiszántúli ref. püspök elhunyta. Egyszer találkoztam vele. Alakjá­ról csak futólagos emlékezetem van. Két püspöki jelentését olvastam. Abból lát­tam, mennyire felül állott a közönséges mértéken, mily igen értette, érezte és tel­jesítette nagy fontosságú állásainak kötelességeit. A végzet sújtolása, hogy alig pár évi működése után elszólította őt az egyház vezérletétől. Túlságos puritánságát mutatja végrendelkezése, mellyel temetése részletei iránt intézkedett. Az efféle előre való gondoskodást én különben helyeslem. Ma­gam is teszem. Ma adtam át Vadászy Pali öcsémnek írásban a halálom utáni vég­tisztességre vonatkozó részleteket, amint én azokat teljesíttetni kívánom. Megír­tam a halotti gyászjelentésemet is. Mindezzel meg akartam könnyíteni azoknak gondoskodását, akik majd az én eltakarításom körül fáradozni fognak. Szinte ijesztőleg fényes, meleg napjaink járnak. Bár esőnk már régóta nem volt, a föld mégis eléggé nedves. A növények szinte szemmel láthatólag fejlődnek. Elnézem különösen dúsan rügyező körtefáimat. Ez alatt a pár nap alatt is, mióta

Next

/
Oldalképek
Tartalom