Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

savanyúnak hallom mindenfelé. A magam tapasztalása is bizonyítja.. A folytonos esős idő mindig meggátolt az idelátogatásban. Hiába vártam derültebb napokra. Hiába tűzögettem határidőt a jövetelre. Tegnapelőtt és tegnap mégis jobbra fordulni látszott. Legalább nem esett. így jöttem ide tegnap délre, s kertemben elvégeztem a legszükségesebbet, amit el akartam végezni. De már este ismét megeredtek az ég csatornái, s egész éjjel bőven nyitva voltak. Reggel pedig arra ébredtünk, hogy a háztetőket és a hegyeket sűrű hó borítja, az első hó, és az eső is hulldogál. A meleg 4 fok volt, s a hó egypár óra múlva teljesen eltűnt. Az utca pocsolyában úszik, az égbolt esős fellegekkel van bevonva. Most már szobámba vagyok szorítva. Itt pepecselek s űzöm az unalmat, amint lehet. Tegnap este a küszöbön levő püspökválasztásról beszélgettünk Vadászy Pali esperes öcsémmel. Erős harc látszik folyni a két jelölt: Fejes István és Tüdős István között. Amaz, mint minden tekintetben arra való, régi, kipróbált, érdemes lelkész, a higgadt gondolkodású értelmiség jelöltje; emez az „Országos [Református] Lelkész Egyesület" („ORLE") turbulens tagjaié. Tüdős eléggé tanult, eszes pap. De a nyilvános téren szereplése nem paphoz illő, nyers, túlzó, türelmetlen, kortescélokat szolgáló annyira, hogy az utóbbi képviselőválasztás alkalmával Miskolcon, népgyűlésen az új „munkapárt" embereit hazaárulóknak, Bécs lakályainak bélyegezte. Ily ember kezében nagyon letörpülne az egyházkerület püspöki hivatala. 1910. november 12. A tegnapi zűrzavaros idő eredménye, a nagy sár még ma is alig lábolható. A kerti munka folytatása szünetel. A fák gyökereinek körültányérozása, a rózsafák elföldelése nem történhetik, bár a mai nap meglehetősen lehűlt a levegő, s a különben még mindig felhős ég esővel nemigen fenyeget. Most dél felé 5 fok meleget mutat a hőmérő. Itt időzésem alatt a lapokon kívül semmi egyebet nem olvastam. Eléggé kopár időtöltés. Ma délig levelet írtam Hanvay Zoltánnak a püspökválasztási korteskedés és egyéb tárgyban. Ugy hallom, hogy az ő presbitériuma is, az ő véleménye ellenére, Tüdősre adta szavazatát. Bizonnyal nem gondoskodott idejekorán a presbiterek felvilágosításáról. Ily esetekben, de egyéb közügyekben is, mások tanácsa és véleménye irányozza a népet, még oly dolgokban is, melyek őt magát legközelebbről s legközvetlenebbül érdeklik. Vadászy Paliéknál ebédeltem. Ebéd után keresztleányuk, akit ők neveltek és nevelnek, a most már árva Takaró Irmus kirakta előttem s bemutatta azt a nagymennyiségű különféle női munkát, fehérneműt, hímzéseket és egyebet, amelyeket ő a maga számára a jövő reményében készítgetett. Megdicsértem szorgalmát és ügyességét. A természet e két jó tulajdonnal pótolta nála azt, amit egyebekben tőle megtagadott. Szívesen adtam neki ösztönzésül néhány koronát. Szegény három árva leányka, bizony igen rászorul a rokonok és a jó emberek segítségére. Miskolc 1910. november 25. Itt Miskolcon írom e sorokat. Nem akarok most kiszállani szentpéteri „üres fészkembe". Itt tartanak a körülmények és érzéseim. November 18-án töltöttem