Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

Miskolcon és megyeszerte is erősen zajlanak az előkészületek a június első napjaiban megejtendő képviselőválasztásra. Virágzik az erkölcstelen lélekvásár. Vajon szűkebb térre fog-e az szorulni akkor, ha majd életbe lép a most annyira sürgetett általános szavazati jog? Elő fogja mozdítani a haza javát az értelmetlen, éretlen tömegnek azon öntudata és érzéke, hogy ő is befolyhat szavazatával a nemzeti akarat kifejezésére? - Miskolc város déli választókerületében egész legendák szárnyalnak az ottani dúsgazdag pesti zsidó, dr. Ditner Adolf képviselőjelölt pazarlásáról. A múlt választáskor nyolcvanezer koronát költött, most, úgy mond, ismét képviselő lesz, ha százezer forintjába kerül is. - Nekem már semmi közvetlen részvétem és befolyásom nincs a körültem zajló kortes-mozgalmakban. Örömmel látom országszerte a kijózanodás mind számosabb jeleit. De a végeredményt belátni s biztosra venni, azt hiszem, még azok sem képesek, akik a központi vezetést tartják kezökben. - Lélekemelő, szinte bámulatos látvány Tisza István kitartó küzdelme, bölcsességének, ragyogó szellemének hódító varázsa. Csaknem az ő vállain nyugszik a nemzeti új átalakulás diadala. Ha az én gyümölcsfáim dús virágainak csak huszad részéből fejlődnék is maradandó gyümölcs: „sublimi feriam sidera vertice"! 1910. április 21. A hírlapok közlései szerint most a népek képzelődését közelben és távolban nagyon foglalkoztatja a Halley-üstökös, mely hetvenöt évvel ezelőtt történt látogatása után most újra feltűnt a mi égboltozatunkon. A csillagászok számítása szerint május 18-án vonul a földhöz legközelebb. A nép mindenféle veszedelmet jósol a közelségből, még azt is, hogy az üstökös farka elseper a földön minden élőlényt. Egymást éri az irodalomban a sok felvilágosítás. De, amint gondolom, a babonás félelem csak ragaszkodik maga magához. - Én mint kilenc-tíz éves gyermek láttam már ezt az üstököst (1835). Úgy emlékszem, jó nagy teste és hosszú csóvája volt, s több éjjelen mutatkozott a nyugati égbolt északi oldalán. - Különben, hogy vajon van-e, s mily hatással van ennek megjelenése és átvonulása a bennünket környező és fenntartó légkörre s az időjárás alakulására, ki tudná azt biztosan eldönteni? Nem volt-e azzal valami összefüggésben az idei meglepően enyhe, szinte hó nélküli, szinte tavaszias tél? Egyik unokahúgom, Juliska özvegy papné tegnap költözött ide két leánykájával Velezd községből, hol férje lelkészkedett, s pár évvel ezelőtt elhalt. Ide kísérte az özvegy papnék sorsa: a szegénység. Az apró hajlékban foglalt itt szállást, mely többi testvéreivel közös tulajdonuk. A régi időkhöz képest mégis javult az állapota. Úgy hallom, hogy három különböző forrásból mintegy kilencszáz koronára rúgó évi nyugdíjat élvez. Biztattam őt a vers szerint, hogy „gyermekeit el nem hagyja, / Ki mindnyájunk édesatyja". Tegnap csendes jó esőcske vigasztalta a szomjú földet. Ma már derült, bár nem nagyon derült napra virradtunk. Öt foknyi a meleg. Az almafák is, különösen a korábban érő gyümölcsűek, szemmel láthatólag bontogatják már piros virágaikat. Sajnálom, hogy teljes pompájúkban már nem fogom őket láthatni.