Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Tátraszéplak 1906. július 27. Schiller balladáit olvasgattam és Bürger rövid értekezését a népköltészetről. Ugyanazon rajongás, ugyanazon eszmemenet, mellyel mi, magyarok a múlt század közepe táján a népköltészet felé fordultunk, s melynek folytatása és diadala volt Petőfi és Arany törekvése, hogy költészetünket nép-nemzetivé kell tenni. Ez a nap is a többiek egyhangúságával folyt. Hol borús volt, hol napfényes. Mintha addig próbálgatná, hogy végre is megered a csatornája. Levelet írtam Lillikének Magyarbélre, Mariskának Szentpéterre. Üdvözlő kártyát kaptam Radegundból, melyet aláírtak: Szily Kálmán, B. Gyula, Anna, Szily Irma és Róza. És csakugyan esti hét óra tájban kezd leereszkedni a szomszéd bércekről a felhő. Először csak lanyháit az eső, azután sűrűn és tartósan nekiindult. Gyakori villámlások közben erős dörgések következtek. Különös volt itt a dörgés, nem olyan, mint nálunk az alvidéken. Olyan igen hatalmas átható, mindent megreszkedtető, csattogó dörömbölés, mintha csak itt küzd a fejünk felett, vagy éppen a padláson történt volna. Bizonyosan a föllegek közelsége okozta. Tátraszéplak 1906. július 28. A tegnapi nagy esőzésnek nyomai vannak egyes vízmosásokban, de a sétányok kényelmesen járhatók. Borús az ég, de néha égetően süt a nap. A bérceken úszkáló felhők további esőre mutatnak. Aligha el nem érkezik most is estefelé. Ma levelet írtam válaszul egy távol lakó, ismert fiatal nő tegnap vett levelére, aki azt kéri tőlem, hogy lépjek közbe a minisztériumnál az ő férjének a diósgyőri kir. erdőhivatalhoz leendő áthelyezése tárgyában. Engem már valósággal kimerített protegalási zaklatás. Sokszor röstelkedve tettem. Kénytelen voltam a kedveskedő asszonynak tagadó választ adni, mondván, hogy én most sem a kormánnyal, sem az egész politikai közélettel semmi egyetértésben és érintkezésben nem állok. Tátraszéplak 1906. július 29. Nem tudom, átmehetek-e pár óra múlva Tátrafüredre, amint szeretném. Egyszer látogattam oda, mióta itt vagyok. A társaság is vonzaná, meg a kézsmárki mézeskalácsos pumperniklije, mely itt csak vasárnap kapható, s melyből szeretnék küldeni az otthoniaknak is. De az ég nagyon borús. Nehezen állja meg eső nélkül. Szobámban a meleg 14 fok. Megírtam két rendbeli bírálat- vagy ismertetésfélét néhány verses munkáról a „B.pesti Szemle" számára. Ma elküldöm Gyulainak. Két hét alatt ennyi az eredmény. Vers éppen semmi. Nem akar megjönni a hangulat. Az a két bírálat volt sürgős, arra irányult a figyelmem. Most már csak a költemény áll előttem. Ma két hete töltöm itt az időt és költöm a pénzt. A két hét alatt, az útiköltséggel együtt, nem költöttem többet kilencvennégy koronánál. Természetesen csak a legszükségesebbekre költöttem.