Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)
A summásélet
rétien új ruhában, derűs, s mintha az arca egy kicsit hízott volna. Vagy csak nem volt olyan fáradt és nyúzott? - Milyen odabe? - kérdezte merev-ridegen. - Óh, jó! Takarítok, mosok, mosogatok, zöldséget pucolok. A mosogatást este, vacsora után is kell, de mindig olyan sokáig trécselnek az asztalnál, hogy mire végzek, majd leragad a szemem. - Hogy mit tudnak annyit beszélni!? - Hányan vannak? - jön a következő' kérdés, pedig igazából azt szeretné tudni, van-e a vendégek között fiatalúr. - Várjál, elsorolom: a méltóságos úr, meg a naccsága, a nacscsága nó'vére, az öreg Lujza kisasszony, képzeld 60 éves, és még jány, ne meg négy vendég. A méltóságos úr öccse, már az is van vagy 60 éves, ha nem több, a felesége, meg két unoka. Mind a kettő' lány, az egyik olyan magamfajta idó's, a másik még iskolás. A nagyobbik lány valami csúnya, lapos, nagy darab szekrényt ütöget, azt mondják, zongora vagy mi. Elég szépen szól, de nem nótát ad ki, hanem csak úgy összevissza. Gyuri már a többit nem is hallja. Úgy öleli magához a kislányt, hogy annak ropog a csontja. - Jaj, te bolond, összetörsz! Hétfó'n már dalolva hajtja a lovait, vele dalol a jó hangú Guba Erzsa is: Sej, tiszta búzát szedeget a vadgalamb. Hej de szépen szól a kövesdi harang. Mind a két oldalára csak azt vágja, Sej szerettelek, barna babám hiába! - Hallod-e, a kasznárt is elbocsátották, azt mondják, lopott. - Csak van egy kis igazság! Minden baj nélkül zajlott a hordás. A gazda azt nézte, ki hogyan tudja a kocsit megrakni, fóleg az árpából. Az sokkal csúszósabb, mint a búza. Azért nézte, mert ezen a nyáron már nem jött a kazalrakó öreg Sereg Jóska bá, kellett valaki helyette. Felfigyelt a Gyuri gyerekre. Mindig olyan takarosan állt a szekere, mint a menyasszony. - Ügyes ez a kislegény erre is! - Jól áll a szekered, fiam - dicséri szembe is. - Erzsa néném jó eró's, jól meghúzza a rudalló kötelet, azért nem hull szét. - No, no, de te rakod a kévét, akár kötetlen is hazaérnél vele — nyomósítja a dicséretet a gazda. - Elvállalnád-e a kazalrakást?