Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)
A summásélet
- A rosseb, 41 hát gyereket küldenek ide? mormogott a foga között. De hamarosan tapasztalhatta, hogy ezzel a gyerekkel nem lesz jó viccelni se, gúnyolódni pláne, mert ez még őt is a vagonba vágja, ha felmérgesíti. Gyuri pedig avatott mozdulatokkal nyúlt a zsákokért, kis termete ebben még segítette is, s nem a vállára, hanem a tarkójára billentette. így a gerinc tartotta a terhet, a váll alig fáradt, a tartás könnyebb, biztosabb, szinte fogni sem kell kézzel, egy pici hajlással kényelmesen ballagott fel a deszkalépcsón a vagonba. A feje vonaláig egymásra rakni nem volt gond, de feljebb már kellett az eró's karizom, lábizom is. Valósággal súlyemeló'sdit kellett játszania, de bírta, hisz hozzá szokott a csordakútnál. A sváb csak bámult: - Ezt így is lehet? Ok mindig ketten és nyögve csinálták! - Hogy csinálod, fiam, így egyedül? - Láthatja, lendületből! - De hát ahhoz nagy eró' kell! - Nem nagy eró', akarat és hozzáértés dolga az egész! Pedig már ó' is fáradt egy kicsit, de a világért sem mutatta. Szerencsére az utolsó négy zsákot újra a vagon aljára kellett rakni. Ez pihentető' volt. A lépcsőjárást alig érezte a lába. Mire végzett az átrakással, a lovak is végeztek az abrakolással. Érkezéskor szakértő' kezekkel csatolta ki a zablát a lovak szájából, kötötte fel az abrakostarisznyát. A sváb már ekkor bámult. Az ezeló'tti kocsisoktól sosem látta, hogy abrakoltattak volna. - Miért abrakoltatsz, ecsém, hisz nincs még dél? - Jó munkáért illik a fizetség - így a válasz, s Gyuri tudta, hogy közte és a lovak között elmélyült a barátság. Hazafelé már vígan kocogtak, egy rosszabb, de rövidebb úton. A legény titokban remélte, hogy a cukorrépa tábla mellett elhaladva láthatja majd szíve választottját, s integethet neki a kocsiról. A répatáblához érve lassított, s már látta is a bakról, hogy görnyednek a félkezesek a földön, ahogyan a cukorrépát egyelik. Ez még egy cudar, háládatlan munka, de a summásokat elsősorban erre szerzó'dtették, fóleg a félkezeseket. Rosszabb, mint a kapálás. Kapálásnál csak félig hajlott derékkal kell dolgozni, de itt az ember orra szinte a földet súrolja. A kapircs 42 nyele csak egykét arasz, a pici növény elég sűrű, a kapircsél is csak egy csukk, 41 dunántúli szitokszó a rossebbó'l 42 rövid nyelű kis kapa
