Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)

Matyó ember muszka tanyán

hogy már a veres is gyanakszik a feleségére, őrá pedig egyre csúnyábban néz. - Tisztára vak ez az asszony! A július végi telihold beragyogja a határt, a tanyát, Gyuri az esti munkájával most végzett, gatyára vetkőzik az ólajtó előtt, s egy fadézsából, melyben egész nap melegedett a víz, markával meregetve mossa le magáról az aratás porát. Elmélyülten, kissé bánatosan emlékszik az otthoni holdra, az otthoni tisztálkodásra, amikor még előbb Judi, utóbb Kati segített a hátát megmosni. Még szappan is volt hozzá! Itt meg még az sincs! - Grigorij! - suttogja váratlanul a háta mögött az asszony, s két kézzel a vízbe nyúlva máris végiglocsolja a férfi hátát. - Hogy a fene dőccsön el, hát te vagy, Maruszja? Mit ijesztgeted itt az embert? No, ha már itt vagy, csak mossad a hátam! Jól előre hajlik, hogy a víz ne folyjon bele a gatyájába. Egy kicsit már úgyis belecsurgott az előbb! - Hozd a törülközőm! — mutatja inkább, mintsem mondja. Az asszony belép, Gyuri vár, vár, Maruszja nem jön, hűvös szellő kerekedik. - Nem leled? — és ő is utána lép. Az asszony ott áll a homályban a törülközővel, olvadó hangon duruzsolja megint: - Grigorij, Grigorij! - s a törülközővel átöleli a férfi testét, szájával a száját keresi. - Az apád istenit, hát ennyire éhes vagy? - s érzi csupasz mellén az asszony szétáradó meztelenségét. Ot is elönti az izgalom. Fél kézzel az asszony jobb mellét fogja meg, másikkal a lába közé nyúl. Amaz a szerelmi vágyakozástól lihegve húzza magára az ágyra, illetve dikóra, melyet Gyuri az ideérkezése utáni napokban készített magának. Nem hosszú, de heves az ölelkőzés. Az asszony boldog kielégüléssel siet vissza a házba. Gyuri nem érez lelkiismeret-furdalást. - 0 akarta, nem én! - rándít egyet a vállán, s nincs benne semmi érzelmi változás. Az esetet újra végiggondolja, s így zárja: - Ha az ura megtudja, legfeljebb elzavar. A szomszéd öreg már úgyis hívott hozzájuk. Nyugodtan alszik el. Az eset után az asszony még kedvesebb hozzá, még több időt tölt vele, s minden alkalmat megragad a szerelmi együttlétre. Gyuri nem győz kitérni előle, de meg is sajnálja az árvát.