Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A munkás-paraszt szövetség azonban nemcsak a munkásosztály számára, hanem a dolgozó parasztság számára is elengedhetetlenül szükséges. A dolgozó parasztság saját erejéből, önmaga sohasem tudta lerázni a földesúri és tőkés kizsákmányolás jármát. A magyar parasztság forradalmi megmozdulásai - a Dózsa-féle parasztforradalom, vagy az osztrák-magyar monarchia és a Horthy-rendszer időszakában lezajló parasztmozgalmak, a földmunkás és aratósztrájkok - is azt mutatják, hogy a parasztság nem tudta egymaga kivívni a szabadságot és nem tudta megszerezni a földet. A dolgozó parasztság csak a munkásosztálylyal való szoros szövetségben, a munkásosztály vezetésével tud felszabadulni a nagytőkések, nagybirtokosok és a kulákok igája alól. ... évszázadokon át harcolt vérrel és verejtékkel a magyar parasztság is, de a földet csak azután kapta meg, amikor a Szovjet Hadsereg a hitleri fasizmus elleni harcokban felszabadította a magyar népet és a munkásosztály, a párt, Rákosi elvtárs vezetésével kiharcolta a demokratikus földreformot és közvetlen segítséget nyújtott annak forradalmi végrehajtásában. A munkásosztály a legjobb harcosait küldte falura, akik megmagyarázták a rendeleteket a földigénylőknek, segítették a fóldosztóbizottságok munkáját. Csak így lehetett a földreform hatalmas munkáját rövid idő alatt befejezni. A földreform elleni támadás így sem maradt el. 1946 elején a reakció szervezett támadást indított a földreform vívmányai ellen. A párt és a munkásosztály, mint a földosztáskor, most is nyomban és teljes erejével a parasztság segítségére sietett. A párt felhívására félmillió munkás vonult fel Budapest utcáin, »Földet vissza nem adunk« jelszóval: azzal a céllal, hogy a munkásosztály erejét megmutatva, kikényszerítse a parlamenttől - az áruló Nagy Ferenc vezetése alatt álló kisgazdapárti többség ellenére egy olyan törvény elfogadását, amely kimondja, hogy a kiosztott földeket a parasztoktól visszavenni nem lehet. A munkásosztály harca győzelemmel járt, a kiosztott föld a parasztok birtokában maradt. A reakciós támadás azonban korántsem maradt annyiban. Nagy Ferenc vezetésével öszszeesküvést szőttek népünk ellen. A munkásosztályt ki akarták szorítani a hatalomból, hogy visszaállítsák a régi, gyűlöletes, néppusztító tőkés és nagybirtokos rendszert, a dolgozó parasztságtól vissza akarták venni a földet és ismét a nyakára akarták ültetni a kizsákmányolókat, a földesurakat, intézőket, a bankárokat és uzsorásokat. Ugyanezt a célt tűzték ki maguk elé az amerikai imperialisták aljas ügynökei, a Mindszenti- és Grősz-féle papi árulók és a pártba befurakodott banditák, Rajk és társai. Az összeesküvő és kémbandák leleplezése, céljaik feltárása még szorosabbra kovácsolta a munkás-paraszt szövetséget: bebizonyította, hogy eredményeinket nemcsak kivívni, de megtartani sem lehet másként, mint a munkásosztály és a dolgozó parasztság összefogásával. Bebizonyította, hogy egymással összefogva leszámolhatnak a nép minden ellenségével, a Szovjetunió segítségére támaszkodva képesek megvédeni országunk függetlenségét, helyt tudnak állni a béke arcvonalán és szabadon építhetik a boldog jövőt: a szocializmust. 2. A munkásosztály vezető szerepe A munkás-paraszt szövetség azonban nem akármilyen szövetség. Ebben a szövetségben a vezetés csakis a munkásosztályé lehet. (...) Miért a munkásosztály a munkás-paraszt szövetség vezető ereje? a) A munkásosztály a leghaladottabb gazdasági formával, a nagyüzemmel van összekötve, amelyikre nagy jövő vár és amelyik állandóan fejlődik. A munkásosztály évről-évre számszerűen is növekszik, politikailag fejlődik, s a nagyüzemi munkaviszonyok következtében könnyen szervezhető. Az együttélés, a közös munka, a kapitalizmus idején a közös elnyoma-