Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Jelen vannak: Vaszil István elvtárs /Megyebizottság mezőgazd osztálya/ Szepesvári elvtárs, Megyebizottság, a patronáló ipari dolgozók vezetője, irányítója. Nemes Géza elvtárs, megye tanács VB Mezőgazdasági osztályvezető h. és tsz. csoportvezető. Tsz-eket patronáló dolgozók. Tárgy: A patronázs-csoportok teendői a tsz. látogatások alkalmával. Szepesvári elvtárs üdvözli a megjelenteket és felkéri Vaszil István elvtársat /Megyebizottság/, hogy tartsa meg beszámolóját. Vaszil elvtárs a következőket mondotta: A_tsz-ek megszjlárdM a mi jövendő feladatunk. Sok változás történt a tsz-ek életében 1 év alatt. Régiek felduzzadtak taglétszámban és területben, s újak alakultak. Több lett a dolgozó középparasztok száma is a tszcs-okban, kb. 30 %. Megnövekedett az I. tip. tszcs-ok száma. De nemcsak számbani felnövekedést jelent a felfejlődés, hanem gazdasági megerősödést is. Növekedett a dolgozó parasztok, tsz-tagok politikai öntudata is, de itt kell megjegyezni, hogy a társadalmi helyzet megerősödésével nem tart eléggé lépést a politikai fejlettsége a tagoknak. Tavaly 12,000.000 Ft előleget adtunk, most csak 2,000.000 Ft-ot kell adnunk. Nem tekintik már az államot olyan "fejős tehénnek", mint az előző évben, rájöttek, hogy saját magukra kell elsősorban támaszkodni. Megerősödött a munkafegyelem is. A tagság 30-40 %-a lógott, most maga a tagság őrködik afelett, hogy ne legyen lógós a csoportban, figyelmezteti egymást és munkaegységlevonást is alkalmaznak a notórius "lógóssal" szemben. Bebizonyult a tsz. mozgalom életképessége. Bár a kezdetben súlyos hiányosságok voltak, ma már más a helyzet. Most is vannak hiányosságok és ezeket akarom most feltárni, hogy kiküszöböljük azokat, a következőkben: 1./ A tsz-ek megerősödésével növekedett a tsz-tagok elbizakodottsága is. Látva terméseredményüket, elfordultak a kívülálló dolgozó parasztságtól, befelé fordultak, elzárva a tszcs-be való belépést mások elől, elfelejtve, hogy az a cél, hogy mások számára is megnyissuk a szocialista mezőgazdasági vivő utat. A régi csoporttagok inkább azt szeretnék, ha új csoportokat alakítanának újra és nem hozzájuk csatlakoznának. Nem lép előtérbe a közös állomány növelésének problémája sem. Értessük meg velük, hogy ők az úttörői az új szocialista átalakításnak. 2.1 Kulákok férkőztek be a tszcs-okba, hol bomlasztó munkát végeznek. Demokratikus álarcot vettek fel és lazították a munkafegyelmet /pl. Susán órabérben dolgoznak/. Elaltatják az éberséget pl az ózdi üzemekben több kulákot szakmunkássá neveltek ki és csak az tűnt fel, hogy minden tengely eltörik. Jó politikai munkával oda kell hatni, hogy kiéleződjék az osztályharc és ne férkőzhessenek kulákok a tszcs-okba. Ózdon pl. több mint 100 kulák volt a tszcs-ben, Susán 18, Hodoscsépányban 8, Putnoki Rákóczi tszcs-ben is nagyrészt kulákok voltak. Sertések döglése kísérte a kulákok jelenlétét a tsz-ekben. Ha szembefordultunk ellenük, pl. saújhelyi Vörös csillag tszcs-nél, ugyanakkor, mikor_ki akartuk őket zárni, ugyanabban az épületben tüz ütött ki, ha rothad a széna, csak őket kell keresnünk, pl. a szendrői Szabad föld tszcs-ben, hol megrothadt a kukorica. A kulákok céljaik elérésére az öntudatlan dolgozókat használják fel. Feladat, hogy éberen figyeljük a kulákokat, ha azt vesszük észre, hogy befurakodtak a tszcsbe, hívjuk fel a Pártvezetőség figyelmét, hogy az a kivizsgálást és további intézkedést megtehesse. 3./ A tsz-tagság politikai öntudata elmaradt gazdasági helyzete mögött. A szocialista öntudatot nevelni kell. Pl. Sztahanov elvtárs is a köznek való munka közben ébredt rá hatalmas feladataira és a lehetőségekre. A tszcs, dolgozói is midőn beléptek, azért léptek be, hogy konzervál-