Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

Nyilatkozat Alulírottak kinyilatkoztatjuk, hogy az O.F.B, által részünkre juttatott földről lemondunk, miután annak megmunkálásával nem bírunk. Kötelezzük egyben magunkat, hogy annak 1923 okt. 1től jelen ideig járó bérleti díját megfizetjük. Sajókazincz 1925 szept. 3. Előttünk: (olvashatatlan aláírás) Oláh János Zelena János Lévai Imre tanúk Az elöljáróságtól rövid uton javaslatot kértem, a 3 hold juttatására Vécsei István földmívest hozta javaslatba, akinek érdemessége az alapeljárás során megállapítást nyert, és mint kiválóan szorgalmas nagy családu 16 gyermek/ földmíves ismeretes. 925. szept. 6. P. H. Densz Jegyzőkönyv Folytatólag felvéve 1928. évi április hó 13-án.A szakértők egyhangú véleményüket és becslésüket a következőkben terjesztik elő: Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy a megváltás folytán kiosztott területeket amelyek kiterjedésben 367 kat. holdat képviselnek tüzetesen megszemlétük: a rendelkezésre bocsájtott kiosztási térkép és a kat. birtokivek alapján, valamint a földtulajdonos, a községi birák és a juttatottak választmánya közbenjöttével megazonositottuk - Megállapítottuk, hogy az 1925 évi március 23. napján megtartott első szakértői becsű alkalmával felállított osztályozás helyes és a mai becslés alapjául ezt az osztályozást mi is elfogadjuk és alapul vesszük azzal a kivétellel, hogy a "Szilvaszer" nevü dűlőben fekvő 1072 hrsz. területben foglalt és kiosztott 58, 59, 60 és 61 mérn. számú uj parcellákat külön becslési osztályba sorozzuk, mert ezek a parcellák mélyfekvésü, 1/4 részükben vízjárásnak kitett területek, amelyeket a hegyekből leomló víz kártékonyán érinthet és azokon a termést veszélyeztetheti, tehát gyengébb minő-ségü földek, mint a "Szilvaszer" dűlőből kiosztott egyéb területekAz iratokból megállapíthatjuk, hogy az 1925 ápril. 16-án kelt I. fokú itélet alapját képező gazdasági szakértői becslés 1925 márcz. 23-án eszközöltetett, az ezen becslés alapján hozott I. fokú Ítéletet az OFB. 1926. november 23-án hagyta helyben, az eltelt 3 évi időköz alatt végitélet még nem hozatott.Gazdasági ismereteinkre, tapasztalatainkra, valamint puhatolódzásaink alapján szerzett helyi és általános ismereteinkre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy az 1925. évben - amikor az első becslés történt, voltak legnagyobbak a földárak, amit részben az ingatlan megkötöttsége és az ezzel járó forgalom hiánya, másrészt az a körülmény idézett elő, hogy a legértékesebb mezőgazdasági terméknek, a búzának az ára a legmagasabb ponton állott a mai pénzekre átszámítva, egy mm. búzának az akkori ára a mai 48 P.-nek felelt meg, de magas ára volt az állatállománynak is, hogy példával szemléltessük, egy pár jármos ökörnek az ára 25.000.000 K.-tól 30.000.000 K.-ig terjedt, ez az ár 2000-2400 pengőnek felelt meg, ezen körülmények a földárakat kedvezően befolyásolták - Az előrebocsájtortákból következik az a mai megállapításunk, hogy az 1925. márcz. havi becslés, amely az akkori stabil értékmérőben, vagyis búzában történt, nem volt magas és épen ez a körülmény indokolja azt, hogy egyes becsléseket a mai viszonyoknál is megfelelőnek tartjuk amint azt alább ki fogjuk fejteniA részletezés előtt előadjuk, hogy ugy az első, mint II. fokú itélet meghozatala, utóbbi 1926. nov. 23 - óta a földárak estek, ez az esés azonban meggyőződésünk és köztapasztalataink szerint nem konjunkturális esés, nem a földnek dekonjunktúráját jelenti, de visszatérést jelent a normális viszonyokhoz még pedig azért kezdődött meg a földáraknak a normális viszonyokhoz való visszatérése, mert pénzünk megszilárdult és a gazdasági élet is normális helyzetbe tért vissza a személy és vagyonbiztonság teljesen helyreállott, másrészt az 1925 évi helyzettel szemben ma már a földeket megfelelő föld és vagyonadó terheli és a költségvetés ismét az ingatlanra kezd nehezedni- Az előrebocsájtottakból nyilvánvalóan következik, hogy egyes 1925 évben végzett értékelések, amelyek nem voltak előrelátók a mai viszonyoknak nem feleltek meg, mindamellett a földáraknak ezen esését %-okban nem lehet kifejezni, mert az mindég a helyi viszonyok ismeretei alapján bírálandó el-