Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

A következő kiemelkedő lelkész, Tolnai Dali János éppen az, akivel szemben Miskolczi Csulyak határozottan fellép. Tolnai, mint az új generáció képviselője, 1631-től a leideni, 1632-től a franekeri, majd a groningeni egyetem hallgatója, 1633-tól 1638-ig pedig Londonban tanul.

69 Gyulafehérvári tanára, a Bethlen Gábor hívására Erdélybe jött Bisterfeld ajánlásával jut el külföldre. Bisterfeld, aki diplomáciai megbízatásai révén szerepet játszik majd főleg I. Rákóczi György külpolitikájában a harmincéves háború ideje alatt, szoros kapcsolatot tart fenn a korszakban Sámuel Hartlieb

70 londoni körével. Valószínű, hogy ennek a körnek, valamint William Ames

71 franekeri teológiai profeszszornak a hatására ismeri meg Tolnai Dali János a puritanizmus eszméit, a praxis pietatisnak,

12 a kegyesség gyakorlati életben való megvalósításának és a kálvini egyházkormányzat

73 létrehozásának az igényét. Hazajövetele előtt Londonban, 1638. február 9-én írja alá néhány társával együtt azt a „Iondoni liga" néven ismert iratot, amelyben kötelezik egymást a Bibliában megfogalmazottak következetes érvényesítésére a hétköznapi életben is.

74 Ennek az eszménynek a jegyében tevékenykedik sárospataki tanárként, majd abaúji esperesként is. Noha a források alapján úgy látszik, hogy neki és társainak a célja nem volt más, mint a nevében és dogmáiban, tantételeiben „kálvini" magyar református egyházban valóban érvényre juttatni a kálvini elveket, az akkorra már szilárdan kiépült egyházszervezet ellenállt az újításoknak, s az 1646-ban tartott tokaji,

75 majd a szatmárnémeti

7 zsinaton hivatalo' Mukkal László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Bp. 1952. 53-102. p. 70 Kvacsala János: Az angol-magyar érintkezések történetéhez. (1620-1670) I-II. Századok. 1892. 717-719. p. 71 William Ames a puritanizmus egyik vezető teológusa , filozófus. Az independens puritán elveket foglalta teológiai rendszerbe. Petrus Ramus hatását mutatja teológiai és filozófiai gondolkodása, miszerint elveti a skolasztikus formalizmust, helyette a tapasztalatra, a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt . Célja a gyakorlat, az élet valósága felé fordulás, így tanításában nagy figyelemmel fordul a természettudományok felé. A kereszténységben a legfontosabbnak nem a hitvitázást és a dogmatizálást tartja, hanem a Biblia tanításainak megélését a mindennapokban. Az egyház számára nem eg intézmény, hanem az adott gyülekezet, így tehát ellenzi a hierarchiát. 72 A praxis pietatis, vagyis a kegyesség gyakorlása , mely jelmondatává lesz az angol puritanizmusnak, eredetileg Lewis Bayly puritán szerző munkájának címe. Ford. Mcdgyesi Pál 1636. 7 A Zsinat-presbiteri egyházkormányzati formát a püspöki-hierarchikus helyett. 74 Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Bp. 1911. 2526. p.' 75 Sárospataki Füzetek. 1860. 145. p. 76 Zoványi im. 149-182. p.