Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

san is állást foglal a puritán tanok és terjesztőik ellen. Tolnai Dali sor­sa ekkor ugyan az elbocsájtás, de később a puritánokkal rokonszenve­ző Lórántffy Zsuzsanna visszahelyezi a sárospataki katedrára. Tolnai Dali Jánosnak egyetlen művét ismerjük, amely vitairat, s amely jól szemlélteti eszmevilágát és mentalitását: ez a Dáneus Rácai, azaz: A miatyánk felől igaz értelmű tanítóknak magok mentségére címet viseli. Az 1708-tól kezdődően miskolci lelkész Rimaszombati Mihály 1658 és 1665 között végigjárja Basel, Heidelberg, Zürich, Groningen, Leiden, Franeker és London egyetemeit. 1659-ben még sikertelenül próbálkozik a magiszteri cím megszerzésével Heidelbergben, de há­rom esztendővel később, 1662-ben a magyar diákok által különösen kedvelt Franekerben magiszterré avatják. Tanulmányai befejeztével visszatér Leidenbe, ahol a teológia doktora lesz. 1717-ig, halála való­színű évéig nem csupán Miskolc első prédikátora, hanem 1709-től a borsod-gömör-kishonti egyházmegye esperese is. Teológiai műveit Heidelbergben és Leidenben adja ki. 77 Csáji Márton 1724-ben, két év miskolci első tanítói munka után először a franekeri , majd a groningeni egyetem hallgatója. Munkás­sága sokkal inkább gyakorlati, mint elméleti. A legfiatalabb egyházke­rület, a tiszáninneni megalakulásakor már jelen van, és először mint főjegyző, később pedig mint püspök vesz rész az egyházkerület mű­ködési kereteinek létrehozásában. Az ellenreformáció időszakában határozott és mégis nyugalmat árasztó egyéniség. Segítségével, a fő­gondnok Négyessy Szepesi Istvánnal együtt sokat tesz azért, hogy a megnehezített körülmények ellenére ne csak fennmaradjon, de lehető­ség szerint tovább is fejlődjön az egyház szervezeti és vallási-hitéleti 78 terén is. Csáji munkáját folytatja a hozzá annyira hasonló életutat bejáró Szalay Sámuel. O 1744-ig a sárospataki kollégium diákja majd szenio­ra, ahonnan Rimaszombatba megy rektornak. Onnan indul külföldi ta­nulmányútjára, és 1746-tól 1749-ig először a leideni, később a frane­keri egyetem előadásait hallgatja. 1761-ben kerül Miskolcra, ahol ki­lenc éven át Csáji Márton segítője és lelkésztársa, halála után pedig mind az első prédikátori, mind a püspöki címet és feladatokat örökli tőle. Jelentős szervező tevékenysége mellett néhány megjelent vagy kéziratban maradt művét is ismerjük, ilyen a Tractatus de visitatione ecclesiarum helv. conf. addictorum superintendentiali et seniorali... Zoványi Jenő: Magyarországi protestantáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. 519. p. Zoványi im. 120. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom