Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

A Bebek tető és az Akasztóbérc az 1858. évi katonai felmérés térképén (Fotó: HOM HTD II. 849. 2.) Az itteni földek csekély értékűek voltak, amint egy jelentésből kiderül. 1773-ban a város „egy valódi szegény embernek", Fekete Györgynek mér ki két szántóföldet a Bebek oldalon és a Kakas szőllők és az országút mellett, a minoriták szántójának közelében. Az irtvány talaját így jellemzik: „vizes pallag gyep, tövises parlag". 8 A Maróczi út nevét szintén személynévi eredetűnek mondják 1864-ben: „A Marótzi család e megye felsőbb részében több vagyonnal bírván, ezen dűlő földek végében elvezető útvonalt használták".

69 A hegyre felfutó szántók a föld soványsága ellenére a XVIII. században is irtással bőB.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1368. Pest}', 1988. 212. p.