Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

vülnek tovább, egyre csökken a bozótos, műveletlen terület. A Forrásvölgy szántók, irtások és elvadult, műveletlen berek helyszíne 1768ban, amikor egy városi szemle alkalmával így jellemzik a domboldal természeti környezetét: „a Forrás-völgyre kimenvén, elsőben Halász György uramnak a nemes Forgó família ortvány földe alatt lévő régen szántásban, most pedig parlagon heverő bizonyos szántófölde alatt két mélly vízmosás között adtunk egy darab berket szántóföldnek [Halász Györgynek], a nevezett két vízmosás felső szélinek határa azon parlagos föld, alsó széli pedig azon völgyön lejáró vízfolyás leszen, melly darab föld mintegy négy köböl capacitássú. [...] Idősb Török Jánosnak pedig ugyanazon völgyön a Nyíri István ortványfölde végiben tekintetes Bükk Zsigmond úr ortványa földéig levő berekbül engedtünk mintegy tíz véka vetésnyi capacitássú szántóföldnek való helyet azon bereknek a felsőbb szélibűi. [...] Panyiti Sámuel uramnak a Karács Péter successoral (= örökösei) földeik végiben mértünk és hancsikáltunk három köböl vetés capacittású berkes parlagot, mellynek alsó oldalát a völgyön lejáró víz fogja határozni, felit Török János ortvánnya, felső, vagyis észak felől való végiin pedig maradott még mintegy négy köböl vetés capacittású berek."

70 1786-ban is említik a Forrásvölgy útnak használt vízmosását egy városi jelentésben: „az öreg Garay Mártonné volt szántóföldjein keresztül a Bábonyi bérc, Kakas, Szép hegy és más több arra lévő szőlőkre járó útnál, a Forrás nevű völgyről alájövő hasonló folyásban [...] a megnevezett hegyekre járó út, mely már az eddig való úttyán menni szokott víztől tellyességgel elrontatott". A vízmosásban vezetetett út romlásához hozzájárult, hogy a város lakosai a hegyről nehéz szekerekkel földet hordtak. A város az út megmentése érdekében új helyet keres a vízfolyásnak.

71 1775-ben hasonló tövises tájat ír le az a jelentés, amelyben a város szenátorai bizonyítják, hogy a kamarai prefektus, vitézlő Szőllősy Ferenc kérésére egy műveletlen, 2445 négyszögöles földdarabot mérnek szántónak, „szántóföldnek való bereknek okulátájára (= megszemlélésére) kimenvén, elsőben is azon terrénumnak, melly a Szép Hegynek a Bessenyei határ felől való oldalánál kezdődik, innét való végétűi fogva mértünk. [...] Az bereknek mivoltát is megvizsgálván, néhol vastagabb és kevesebb ortást (= irtást) kíván, és a quadrát öleknek summáján kívül ezen bereknek két mellyékén vagyon kevés tiszta 70 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1139. 71 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 507.