Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

Miskolc reformációja is erre az időszakra esik, a vallásváltás konkrét eseményeit azonban a mai napig bizonyos homály fedi.

3 Csak egy egy momentumot ismerünk, és abból következtethetünk az eseményekre, így például egy Stockei Lénárd bártfai reformátor - iskolamesterhez intézett levél részletéből tudjuk, hogy a vidék jeles reformátora, egy ideig Perényi Péter udvari papja, Dévai Bíró Mátyás is prédikált a városban, a miskolci polgárok azonban elűzték őt.

4 A levél időpontjában, 1542-ben tehát a katolikus egyháziaknak olyan erős a hatása a városban, hogy a miskolciak nem nézik jó szemmel az új tanok hirdetőjét. Ez a tény rendkívül érdekes, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a környék mezővárosaiban a protestantizmus jóval kedvezőbb fogadtatást talál. A katolikus egyház erős voltának természetesen fontos oka a katolikus földbirtokos, különösképpen annak hitbuzgó katolikus felesége, Balassa Zsigmondné Fánchy Borbála. A hitéhez hűséges földesúrnő halála évében találjuk az első utalást arra, hogy a város lakosait Fánchy Borbála lutheranizmusuk miatt üldözte.

5 A reformáció elterjedésének a környékhez képest számított viszonylagos késedelmeskedése okát abban is kereshetjük, hogy Miskolcon nem telepszik meg az a szerzetesrend, amelynek tagjai nagy szerepet játszottak az új tanok terjesztésében, a ferencességhez tartozó minoriták ugyanis csak a XVIII. századtól tartanak fenn rendházat a városban. Az új egyház jelentkezésére, megtelepedésére a legelső adatunk a lelkész neve, s ez sem Miskolcon, hanem 1566-ban a tarcali zsinat résztvevői között szerepel Hevesy Mihály neve.

7 1567-ben pedig a zsinaton már mint miskolci ,,

pastor et senior" írja alá a zsinati végzéseket. Egy évvel később újra szerepel a neve egy levélen, amelyet 1568 május elsején írnak Theodore de Beze-nek. A levél egy beszámoló arról, hogy a környéken - a levelet Göncön fogalmazták - leginkább elterjedt irány a kálvini reformáció.

8 3 Szakály Ferenc: Miskolc helye Magyarország török kori település- és gazdasági rendszerében. In: Miskolc története II. Miskolc, 1998. 527. p. 4 Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I-IV. 1866-1911. II. köt. 141. p. 5 Magyar Országos Levéltár, A Magyar Kamara Archívuma: Neo-regestrata acta . A továbbiakban: NRA. fasc. 723. nr. 41 6 Szűcs Jenő: Sárospatak reformációjának kezdetei. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve II. Budapest. 1982. passim. 7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, gyűjtemények: Borovszky Samu történeti gyűjteménye. A továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt. XV. 17. 8 A levelet Hevessy Mihály borsodi esperesen kívül Károlyi Gáspár abaúji, valamint Szikszai Gergely zempléni esperesek is aláírták. Ebben a többi között részletesen ki-