Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
A környéken, így Borsodban szinte valamennyi jelentősebb településen már legalább egy évtizede protestáns lelkészekről tudunk, így a közel eső Szikszón és S aj ós zentpéteren. Ezekhez képest - az okokat az előzőekben említettük - viszonylag későn, nagy lépéshátránnyal indul a miskolci reformáció. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy maga a borsodi egyházmegye sem kiépült még, az egész egyházmegye korábbi létezéséről csak hiányos adataink vannak, különösen, ha öszszehasonlítjuk ezeket az abaúji és zempléni hagyományaival és ekkorra már kiépültnek tekinthető intézményével. Ezek a területek, amelyek korábban az egri püspökséghez tartoztak, fogják alkotni a magyarok lakta vidéken utolsóként kialakuló protestáns egyházkerületet, a tiszáninnenit. A késlekedés azzal a pozitívummal jár, hogy Miskolc és a miskolci egyház kívül marad az egyházalakulással járó küzdelmeken. Hevessy Mihálynak, Miskolc első protestáns prédikátorának alig tűnik fel a neve a várossal kapcsolatban, máris úgy olvasunk róla, mint szeniorról és máris, mint a kálvini irány képviselőjéről. Többek szerint 9 Hevessy már 1554-től a miskolci protestáns egyház pásztora: ám ezt valószínűtlenné teszi Fáncsy Borbála erős katolicizmusa 1563-ban bekövetkezett haláláig, s emellett még az is, hogy nevével sem találkozunk még ekkor Miskolccal kapcsolatban. Későbbi érkezésének valószínűségét erősíti az is, hogy 1556-ban még diák Wittenbergben. 10 Minden bizonnyal csak 1563 után, esetleg még ebben az évben jelenik meg Miskolcon. Az 1567/1.568-ban történt szeniorráválasztását ugyanis nyilván megelőzte valamennyi szolgálati idő. A miskolci lelkészek Hevessy Mihály, az első protestáns prédikátor megjelenésétől másfélszáz éven keresztül nem tudunk a városban katolikus pap szolgálatáról. Meggyökerezik tehát a reformáció, és az egész város számára „a fejtik, hogy ragaszkodnak a de Béze által szerkesztett hitvalláshoz, és a környékükön többnyire a kálvini elvek az elfogadottak mind a predestináció, mind pedig a keresztség és az úrvacsora kérdésében. Erről Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977, 167.p. 9 Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc. Miskolc. 1929, 67. p., Marjalaki Kiss Lajos: Adatok a miskolci református egyház történetéhez. Református Egyházi Értesítő. 22. évf., 1932, 3-4. p. 10 Thury Etele: Iskolatörténeti adattár MI. Pápa , 1908, II. k., 4.p.
