Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Gyászversek című műve, melyet kiscsoltói Ragályi József úr hamvai felett zokogott 1804-ben Pesten, és 1805-ben jelent meg. Még mielőtt szépirodalmi munkásságára rátérnék, csupán mintegy felsorolásképpen hadd említsem néhány nyomtatásban megjelent más természetű és tárgyú munkáját is. Ilyenek: A tehénhimlő beoltása terjesztésének elővitele a felsőbb rendelések hagyományához képest a megyebeli tisztviselők, orvosok, szülők és a városok, helységek elöljárói számára, T. N. Borsod vármegye által kidolgozott közönséges rendszabás és utasítás. Feljegyezte és kiadta Palóczy László, Miskolc, 1814. A helységek bírái számadása elkészítésének módja; a helységek nótáriusai hivatalos kötelességeinek folyatására szolgáló útmutatás, mely T. N. Borsod vármegye kegyes rendeléseiből, minden illető személyek számára, közönséges zsinórmérték gyanánt készíttetett, Kinyomtattatott közös költségen, Miskolc, 1816, A Tek. ns. Borsod vármegye törvényszéke és a felsőbb ítélőszék által is rabláséit és gyilkosságéit halálra ítéltetett Fodor Pál geszthi lakos ellen hozatott a Miskolcon 1818. Pünkösd hava 25-én kihirdettetett és végre is hajtatott ítéletek. Nagyméltóságú rodosnyói Reviczky Ádám úrnak főispányi székbe való beiktatásakor mondott beszédének, 1828, Jelentés az 1832-34. országgyűlésről stb. Minket most Palóczy szépirodalmi munkássága érdekel közelebbről. Ilyen irányú próbálkozásai, eredményei 1826-ig kísérhetők végig, ezt tekinthetjük életpályája első, felfelé ívelő szakaszának. 1825-től már a városban és országosan is tekintélyes férfiú volt, a református egyháznál segéd-főgondnok, országosan 1826-től országgyűlési követ. Versírói munkásságára Kilián István hívta fel a figyelmet, miután a debreceni Déri Múzeumban rábukkant egy Rakovszky Dániel, debreceni főbíró által készített és különféle helyekről összeszedett irodalmi vegyes gyűjteményre, melynek címe: „Különféle helyekről, külömbféle emlékezet és figyelmet érdemlő dolgok, történetek és írások Jegyzése és Kivonata", kb. 300 füzetoldalnyi anyag. A szerző a feljegyzései mellé az évszámokat is feltüntette. A debreceni múzeum kéziratként kezelte azt a naplót, melynek műfaját úgy határozták meg, hogy „omniárumok", vagyis mindenféle vegyes anyagot tartalmazó gyűjtemény. A nevezett főbíró ezt az anyagot egész életén át gyűjtötte, így a legváltozatosabb témájú és műfajú művek kerültek belé, még a kronológiai sorrendet sem tartotta meg. Ebben vannak Palóczy versei is. így az 1805-ben írt Holtak országa című verse, melyhez Rakovszky a margóra annyit írt, „Ragályi József úr Borsod vármegyei viceispány temetésére írott versekből 8. s. Nov. 1805. Palóczy László." Hadd említsem itt meg, hogy a Palóczy család Nemesbikkről származott, mint ahogy a sárospataki Matrikulában a subscriptio alkalmával történt bejegyzésben az áll, hogy Patria: Nemesbikk. S bár Palóczy csak 1807-től volt megyei tisztviselő, a Ragályi családdal való kapcsolat nem volt új. De Kilián István szerint Ragályi József rokonságban állott az aggteleki és az Aggtelek melletti Ragályról származó Ragályi Gedeonnal, akinek nevét Csoko-