Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

nai Vitéz Mihály is említi, valószínű, mecénása is volt Csokonainak, de az bizonyos, hogy Csokonai vendégeskedett Ragályiéknál. Ragályi Gedeon pedig Gömör megye vicenótáriusa volt. Szokásban volt temetésekkor temetési vers írása, előadása, mint azt Csokonai 1804-ben Kátsándi Terézia asszony temetésén tette a nagyváradi templomban. Palóczy „Holtak Országa" című versét Kilián István egybeveszi a Csokonai által írt temetési verssel, s mindkettőt Shakespeare Hamlet-jének nevezetes soraival. Ez pedig ti. Shakespeare Hamlet-je már Kazinczy fordításában ismeretes volt a magyar értelmiség előtt. A Ragályi család rokonságban állott Kazinczy Ferenccel is, hiszen Ragályi Máriát Kazinczy József vette feleségül. Ez a Ragályi József balajti birtokos volt, 1785-ben lett Borsod megye viceispánja. De nem ez volt az első verse Palóczynak, hanem a Magyar Kurírban 1803-ban, a folyóirat Toldalékában megjelent verse. Ezután 1806-ban jelent meg Ragályi Tamás mindöszsze egyetlen számban megjelenő „Segítő" című lapjában több költeménye. De Palóczy már 1805-ben is a nyilvánosság előtt szerepelt verseivel, a Tavaszi virágok című kötetben két verse is meg jelent. Ezek színvonala ugyan még nem közelíti meg a halotti versek színvonalát, nem lépi túl az önképzőköri versek színvonalát, miből következik, hogy Palóczy már középiskolás korában is verselgetett. Az anyai méltóság című verse is, de ugyanitt található annak az epigrammaszerű alkotásnak a rigmusai, melyeket a kutatók, irodalomtörténészek Michael Denis osztrák költő ekkor megjelent verseinek utánzásaként értékelnek, de mindenesetre „Diákkezdeményezések"-ként. Ilyen diákversírás pedig gyakorlatban volt mind a sárospataki, mind a miskolci iskolában. Ugyanebben a kötetben jelent meg másik verse is, melynek mondanivalója, hangvétele háborúellenes. Azt nem tudni, hogy a napóleoni háborúk melyik ütközetéről van szó - mondja Kilián István - és az biztos, hogy Berzsenyi versekben is kifejezett véleménye és magatartása a napóleoni háborúk alatt ismert volt. A verset, melynek írásakor Palóczy 22 éves volt, Kilián István iskolai feladványának ítélte, kérdés, hogy Palóczy ekkor még iskolás volt-e? Bár életrajzírói filozófiai, jogi, egyháztörténeti tanulmányairól tesznek említést, az biztos, hogy 1800-ban már megvált Sárospataktól, erről a Miskolci Levéltárban őrzött és a sárospataki Iskola 300 éves fennállása évfordulójáról készült Emlékkönyvbe történt bejegyzése tanúskodik, miszerint hét évet töltött Patakon, s onnan 1800-ban távozott - 1831-ben mint a jelenlévők közt „legidősebb" diák volt jelen. Miskolcra 17 évesen került, mint említettük, itt is volt teológiai, filozófiai, jogi osztály és szokás volt, hogy a végzett diákok joggyakorlatra Pestre mentek vagy Pozsonyba, hogy közigazgatási, politikai ismereteiket gyarapítsák. Palóczy nagy bibliaismerete és törvényismerete híres volt, s erre másképpen - különösen az elsőre, teológiai tanulmányok nélkül aligha tehetett szert csupán a Biblia rendszeres olvasása révén.