Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

házkerület kebelében az iskoláztatásért, a polgári haladásért és a nemzeti függetlenségért munkálkodó életével, hogy eljussunk az 1861. április 5-én megnyílt országgyűlésig, ahol megint csak ő elnökölt, ahonnét mint a nemzet nagy halottja tért haza Miskolcra 20 országgyűlési képviselőtől kísérve. Mindenütt, ahol eljött a koporsóját hozó vonat, a községek, városok népe tüntetve köszönt el tőle, a nagy idők tanújától, aki korban is a legidősebb volt és a politikai szerepben is. Arany János így búcsúzott tőle: „Menj fáradt veterán, egy nemzet látta halálod, Kézben fegyverrel harcon elesni dicső/" ím lássuk, ki volt ez a Palóczy László: 1. Miskolcon született 1783. október 14-én Palóczy Ferenc és Kiss Zsófia gyermekeként. Később, 1793-ban a sárospataki iskola matrikulájában úgy van bejegyezve, hogy „Nobiles", tehát nemesi származású volt, de nem volt nagybirtokos nemes. Keresztszülei: Fáy Sámuel és Fáy Katalin ugyancsak a megye jónevű birtokos családjához tartoztak. Iskoláit Miskolcon kezdte. A reformátusok miskolci iskolája az 1777-es Ratio Educationis értelmében két tagozatra oszlott: alsó tagozatra, mely három osztályból, évfolyamból állott, mint silabizáló az 1. abécédiárus. Ezután jött a 2. felső tagozat, a tulajdonképpeni gimnázium, melyben a vallástan mellett tanítottak magyar nyelvet ez volt a 3. osztály -, fogalmazást, számtant, természetrajzot, természettant - benne embertant -, földrajzot, történelmet, logikát -, gondolkodástant, szép- és gyorsírást. A tanítás nyelve a latin volt. A felsőosztályosok a rétori és poétái osztályok voltak. Ezeket az osztályokat Palóczy nem Miskolcon, hanem Sárospatakon járta, ahol 1783- szept. 2-án lett bejegyezve, 1797. július 12-én subscribált. A miskolci egyházi anyakönyvekben és később a Jegyzőkönyveken több Palóczy nevűt találtam, akik egyrészt leszármazói, másrészt rokonságához tartoztak. Minthogy a miskolci iskolában felsőosztályosok is voltak, ahol teológiát, jogot és filozófiát is tanítottak, Palóczy 1800 után, 17 évesen így került ismét ebbe az iskolába, ahol jogot, egyháztörténelmet, filozófiát tanult. E stúdiumokban továbbképezve magát lett megyei tisztviselő 1807-ben, csakhamar megyei főjegyző, s már 1825-ben a református egyház segéd-főgondnoka. Ezután közéleti pályája gyorsan ívelt felfelé, előbb másodalispán, majd első alispán lett. 1815-ben már Fő-nótárius címmel emlegetik. 2. Életének első szakaszában, mondhatnánk ifjú korában előbb irodalmi próbálkozásokkal indult. Már 1803-ban a Magyar Kurírban jelentek meg versei, 1805-ben a Tavaszi virágok-ban Pozsonyban több versét olvashatjuk. Szendrei írja, hogy a Ragályi Tamás által szerkesztett „Segítő" című folyóirat első füzetének tekintélyes részét 1806ban ő szerkesztette, ebben négy költeménye van, Bölöni László aláírással az egyik. A