Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Csókoltalak - hideg voltál, Öleltelek, majd meghaltál. A nagyvárosi élet mindent elnyelő, a vidéki élet meghittségét, melegségét is megölő étvágyát, de mindig izgalmas, az egyszerűségből az újra vágyó, sóvárgó ifjak igénylését látjuk a Levél a falumba című versben, de ilyenszerű versei Adynak is voltak, mint a Hazamegyek a falumba, vagy az Édesanyám lelkem sirasson meg engem. Sassy Csabánál ezt az érzést a Levél a falumba című vers adja elénk: Kedves anyám, ne írj nékem levelet se többet, Ne juttasd az eszembe az édes szülőföldet. Nem mehetek én már vissza többé ti közétek, Elnyeli engem az idegen nagyvárosi élet, Megölték a szívemet, a gyönyör, meg a vétek. De ilyen verse az Akácnyíláskor, Itt a hegyek között, Másnak lett a felesége stb. Úgy gondolom, hogy korszakhatárt is jelentenek ezek a versek, s ha be akarjuk osztani Sassy Csaba költészetét, életművét valamilyen rendszerbe, még a színműveit, egyfelvonásos jeleneteit kell említenünk, hozzákötődnek a város kultúrtörténetéhez, vagy politikai történetéhez. De ezek már alkalmi művek, mint a miskolci színház 50 éves jubileumára írt Előjáték - 1907-ben, megidézve a miskolci színház, a kőszínházról van szó - egykori szereplőit, Latabár Endre színigazgatót, Harmath Emma énekesnőt, Szép József „népszínműénekest", Együd István bonvivánt, Sőregi János asztalosmestert, propagandája a magyar színjátszásnak és a kibontakozó magyar operettnek. De a nők emancipációjának a gondolata is foglalkoztatja a Nőkérdés című párjelenetben. Ez is új időknek új mondanivalója. Történelmi tárgyú színművei is vannak, de ezek is szorosan kötődnek a város Rákóczi-kori, vagy 48-as történetéhez. Egyben ezek az alkalmi művek, versek, színművek vezetnek át Sassy Csaba költői pályája második szakaszába. Kétségtelen, hogy a korszakhatárt az I. világháború jelenti, amikor mint a miskolci 10-es honvédek katonája végigjárja a lengyel, orosz, román frontot, hogy azután a trianoni békeszerződéssel újabb korszakhatárt jelöljünk meg Sassy Csaba életpályájában, újságírói és költői megnyilatkozásaiban. Úgy gondolom, nem lennénk igazságosak azonban Sassy Csaba költői és írói értékelésében, ha globálisan intéznénk el ezt a sokszor alkalmi verselésben megnyilvánuló szereplését. Az útkeresés és egyéni hangvétel egy-egy szép példája után e mindkét periódusban fel-felbukkan az egyéni élet sok-sok mondanivalója, még akkor is, ha a boldog családi élet és családi költészet személyes jellege határozza meg azt. így a frontról való hazavágyás, a családszeretet, feleségének, leányainak hiánya a fronton, akikhez mindig