Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

nemzeti történelmi tradicionizmusát fogalmazta meg. De a személyes belső vallásos hit a Kegyelem című versében áll legbensőségesebben előttünk. Áprily azt írta a Protestáns Szemle 1933-as évfolyamában, hogy az „istenes versek" a szenvedő lélek honvágyából fakadnak a vallomástétel békessége után, gyökerük a földi szenvedés, ám koronájuk a csillagokig ér, és hozzájárultak ahhoz is, hogy utolsó korszakának verseiben, megőrizve szűkebb hazája iránti hűségét, az egyetemes érvényű humanizmust szólaltassa meg. „Ebben a gondolatkörben kell szólnunk arról a személyes és belső kapcsolatról, amellyel lelkipásztorán és barátján, Járosi Andoron függött". Ő a kolozsvári magyar evangélikus egyház lelkésze, esperese, a Református Teológiai Fakultás magántanára volt. A teológián „hitvallástant" tanított. A Főtér sarkán álló evangélikus templomban felváltva volt egyik vasárnap szász, német, másik vasárnap magyar istentisztelet. Járosi Andor 1919 óta volt lelkésze ennek a gyülekezetnek. Innen hurcolták el 1944-ben az oroszok vagy a románok, azóta sem tudja senki, hogy hova, hogy mi lett a sorsa. Reményik ebben a vonatkozásban is leszállt mindig a tények világához, ha fel is emelkedett a lélek szárnyain az eszmények, az igazság, szeretet, szolgálat hivatástudatához, de szinte lehúzta abból a magasból az élet hétköznapi szürkesége, az élet-halál természeti törvénye, a valóság könyörtelensége. A Tények című versében így fogalmazza meg: „Szigorú, vas-szürke titánok, Sose mertem a szemetekbe nézni, Száraz, hideg, kemény a szemetek, Az enyém fátylas, rebbenő, beteg. Behunytam két szemem előttetek. Behunyt szemmel is láttam egy világot, Most feltépitek behunyt szememet, lények, szigorú, vas-szürke titánok. " így jut el Járosi Andorhoz, akihez a Kenyér helyett című kötetben Az én lelkipásztorom című verset küldte, idézi a Királyok I. könyvéből a 19:22 versből „És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék" mondatot, s ez a halk szó a „Kegyelem és békesség nektek". De se szeri, se száma istenes verseinek, mint Istenem, Imádság, Istenre, Isten trubadúrja. Ebben fogalmazza meg küldetéstudatát is a predestináció hitvallásával: „Én istenem ameddig akarod Vagyok, leszek a te trubadúrod, Bár sötét trubadúr, Nagyúr.