Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

A dalt így adtad zengenem, S én erre felteszek egy életet, kürtöd, szócsöved, E szív... - ameddig akarod. " Ezt a verset még 1918-ban írta, és ilyen vallásos versei a János evangéliuma, Jó­akarat, Jóvátétel nélkül, József, az ács Istennel beszél, Kelj fel és járj, Kenyér helyett, Kövek zsoltára, Közelebb hozzád stb. Ez a vallásos hit kapcsolja össze Járosi Andor­ral, s egyben az idealizmus és realizmus dialektikájában nézi, látja a maga és az egész emberi nem életét. így írja az Ó, váltóőr című versben: „ Váltóőr vagy és állasz valahol. Vonat vagyok és vágtatok valahol. Az éjszakában vágtatok feléd. Ez a vágány, ez a vágány enyém. Beilleszkedtem, benne vagyok, Nincs is más vágány a föld kerekén. Biztos vagyok, a sebességem nő. Lámpák, őrházak, - elágazó sínek ­De ez a vágány mégis az enyém. Mit bánom, ha áll is itt más vonat, Vagy éppen szembejő. Te váltóőr. Tudod-e mit jelent E szédületes rohanásból, Ebből a vak, gyönyörű bizonyosságból Más vágányra zökkenni át?" Ebben a saját kizárólagosságának katasztrófa-veszélyt hozó voltát fogalmazza meg, mondja Kántor Lajos. S e bizonyos katasztrófa-érzés pesszimizmusában állt mel­lette Járosi Andor, aki - idézem tovább a verset: „De Te váltóőr, kedves váltóőröm bizonnyal jól cselekedtél Amikor megintettél engemet, Hogy a békesség mennyországa Nagyobb mint a szem és a kéz, a látás és tapintás És nagyobb, mint a forma és az öleiét és gondolat és a kép, És nagyobb a féligazságnál és az egész igazságnál is, Mert maga az Igazság. De vajon így látja ezt a szembejövő vonat vezetője is?"

Next

/
Oldalképek
Tartalom