Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

több nyájas dolgok mellett Komárom városába történt siralmas földindulás is leirattatott és a versekbe gyönyörködök kedvéért kiadatott Pozsonyban, 1798-ban. A levelező partner egy komáromi csizmadiamester felesége, Fábián Julianna. 18 levél és felelet van a kötetben. Vannak olyan művei is Gvadányinak, melyek életében nem jelentek meg. Ilyen a Búcsúzás a hadi élettől, melyet Kisfaludy Károly közölt az Aurórában vagy a halála után 33 évvel kiadott Méltóságos gróf Gvadányi József magyar lovas generálisnak Donits Andráshoz írt levele válaszaikkal, Nagyszombat-Pozsony, 1843. Hat Gvadányi-levelet tartalmaz, öt válaszlevéllel. Ez a Donits András miskolci diákköltő volt. Emlegeti is egyik versében Gvadányi a még életében folyt levelezés kapcsán a Szinva vizét, az Avas alját, a Tetemvárt, s a „görög árosokat". Donits pedig az Avas hegyet, a pincéket. Úgymond: „Torkodtól és ettől nem is bukol főre, Mert jobb s erősb ennél a miskolci lőre." Végül is felmerül a kérdés, mi az értéke Gvadányi műveinek. Először is elmondhatjuk, hogy a magyar nyelvű irodalom nem volt Gvadányi korában oly gazdag, hogy ne értékeljük a többkötetes írói alkotómunkát. Másodszor - ha ugyan sok idegenes kifejezést használt, főleg latinos sorokat is ír, mint az a kor nemességének megszokott kifejezésmódja, mégis őrzi az akkori magyar nyelv szóanyagát, de belevisz bennünket annak az életnek a hangulatába is, a hétköznapok valóságába is. Világnézete korlátai pedig abba az eszmei miliőbe, ami jellemezte a maradi és az újítók harcát. II. Eddig tartott a Gvadányi szépirodalmi munkásságáról szóló ismertetés. De mennyiségben nem kisebb a történetírói munkássága sem. Az idevonatkozó tanulmányok kiemelik, hogy nem volt eredeti kutató történész. Sőt, legnagyobb munkája, az 1796-ban megjelent A világnak közönséges históriája, amelyet a magyar hazájához viseltető szeretettül ösztönöztetvén ugyanezen hazájának élő nyelvén bátorkodik nékie, mint igaz fiúi szeretetének áldozatát mély alázatossággal bemutatni, gróf Gvadányi József, magyar lovas generális Pozsonyban Weber Simon Péter költségével és betűivel, 1796. Kilenc kötetből áll. De vannak más történeti írásai is, mint A mostan folyó török háborúra való célzó gondolatok, Nándor Fejér várának megvétele, A mostan folyó országgyűlésnek satyrici critice való leírása, Egy a Hrénus vize partján táborozó magyar lovas katonának Pozsony városában országgyűlésre egybegyűlt méltóságos fő közép és alacsonyabb rendekhez írott levele, Pozsony 1796. Már csak oldalszámra és súlyra is több ez, mint Gvadányi szépirodalmi munkássága, ha nem olyan eredeti. Csorba Zoltán Miskolc és Borsod az irodalomban című korábbi munkájában azt írta, hogy Gvadányi történeti munkái „csekély értékűek". E vonatkozásban igen fontos Kardeván Károly írása, amely tisztázza Gvadányi történeti munkásságának forrásait, szerzőségét. 1915-ben jelent meg Pocza István: Gvadányi mint történetíró című tanulmánya. De szerepelnek ezek a