Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Arról is szó van a Gvadányival foglalkozó művekben, melyik az értékesebb, a Nótárius-e vagy a Rontó Pál. Egyesek az utóbbiban a Benyovszki Móricról szóló emlékezést emelik ki, mások a Nótáriusban a haladásért való harc kérdését, a magyarság nemzeti voltáért való harcról beszélnek. Még talán a verselésben is karakterisztikusabb a Nótárius. 3. Gvadányi újabb verskötete 1795-ben jelent meg, gyűjteményes mű: Unalmas órákban címmel. Teljes címe: Unalmas órákban, vagyis a téli hosszú estéken való időtöltés, amelyet a versekben gyönyörködőknek kedvekért kiadott gróf Gvadányi József magyar lovas generális, Pozsony-Komárom 1795. Az előszó az úri, kedves jóakarói részére publikálja mindennemű régebbi verseit. így ez a mű gyűjteményes könyv. Van szó benne a badalói táborozás idején történt dolgok leírásáról, falusi bálokról, vadászatokról, tiszai tréfás halászatról. Ilyen szerepel a Nótáriusban is. Vannak benne köszöntő versek is, névnapokon mondott szellemes rigmusok, téli szánkázás, pajzán történetek, verses levelek, pl. Baróti Szabó Dávidhoz. Majd verses levelezés található a kötetben, amely egy Tokajban élő Csizi István főstrázsamester és Molnár Borbála sátoraljaújhelyi varrónő között folyt. Sőt egy verses regény is található benne: Szerencsétlen indulat címen. Szó van Kazinczy Ferencről is, akit meg is látogatott. Az ő munkája az 1796-os esztendőben kiadott A falusi nótárius elmélkedései, betegsége, halála, testamentuma című mű is, melyeket kétsoros versekkel kiadott és új esztendőbeli ajándékba hazánk dámáinak és gavallérjainak nagy szívességgel nyújtja gróf Gvadányi József magyar lovas generális ezen beállított 1796 esztendőnek első napján. Kifejezi filozófiai, világnézeti felfogását is, a korban divatos deista felfogással szemben a hagyományos, dogmatikus kereszténységnek a képviselője. De bírálja a felvilágosodás képviselőit is. Talán éppen a francia forradalom eseményei befolyásolták abban, hogy szembeforduljon minden újítással, hiszen a hagyományos rçnd, a rendi Magyarország, így a nemesi kiváltságok veszélyeztetését is jelentették ezek a változások. A régi irodalomtörténészek, mint Pintér Jenő, Gvadányi egységes és következetes nemesi világképét emelik ki a Gvadányi-művekből. Csorba Zoltán szedte össze és hasonlította össze ezeket a felfogásokat, értékeléseket. így a Waldapfel Józsefét, aki a felvilágosodás-ellenességben mutatja meg Gvadányi művének gyengeségét, Eckhardt Sándor megállapítását, aki „a francia forradalom elleni reakció felesküdt bajnoka és költője" jelzőkkel minősíti Gvadányit. Van még egy versciklusa, Az erdélyi nyelvművelő társasághoz Szakolcán 1797-ben írt munkája, melyben egyrészt saját nemzeti múltunkra tekint vissza, másrészt az erdélyi élénk irodalmi életről ír. A magyar nyelv pallérozását örömmel üdvözli. Irodalmi levelezés a Verses levelezés, amelyet folytatott Gvadányi József magyar lovas generális Fábián Juliannával, nemes Bédi János életpárjával, melyben