Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

1. A Pöstyéni Föröclés teljes címe: Pöstyéni Förödés melyet egy magyar lovas ezredből való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal élő magyar nyelven versekbe foglalt, 1707 esztendőben, Rák havának 12. napján. Nyomattatott Tsöbörtsökön, a Caspium tenger partján azon esztendőben. Névtelenül jelent meg. 10 verset foglal magában. Az első kettő: a Tavasz, a Nyár. Elég kezdetleges vers. Erre például Csorba Zoltán kiemeli e két sort: „Tsevegve köszönti a hajnalt a fecske, Tehén tőgyét feji a házi menyecske", vagy „A fürdő meleg vizének, melynek nincsen mása, Heverhet fenekén a fekete sárba". A hadi történetek és A háborúnak gyümölcs című versekben hadi élményeiről szól, benne bírálja a desentorokat, dicséri az egyéni bátorságot. A további versek egy cigánytörténetről, aztán egy zsidó nőről szólnak, majd egy Trencsén megyei parasztlegényről mond el egy anekdotát, végül egy prédikátorról szóló vidám történetet. Ha csak az elsőt vesszük, amely a cigányokról szól, eszünkbe jut a későbbi Arany János-vers, a nagyidai cigányok. így SZÓI: More is leguggolt, kovácsol szegeket, A purdéja hányja a cigánykereket, Sárája varázsol, néz sok tenyereket, Balfelől üríti a pénzes zsebeket. A verskötetben sok illetlen dolog, de nevetséges esemény van leírva. Egyes irodalmárok megkockáztatják, hogy nem is volt eredeti ebben Gvadányi, utánzott más költőket. Stílusa, hangvétele Csokonai egyes verseire emlékeztet, bár a Dorotytyában már mindenütt kidolgozott versmértékkel találkozunk. Másik versének címe is körülményes: A nemes dámákhoz és kisasszonyokhoz szóló versek, melyeket egy megváltozhatatlan buzgó szívvel bíró hazafi a most közelebb történt változásokra nézve a megnevezett szép nemnek mulatságára és gyönyörködtetésére kibocsátott, Pozsony-Komárom, 1790. Ebben a versben már a nemzeti gondolat is benne van, az idegen majmolás kerülése, a sajátosan magyar tisztelete. Közös vonás, bár a vers megelőzte a Dorottyát, annak a „Magyar Táncról" szóló fejezetét. Hogy melyik volt az első, nem kétséges, hiszen a Dorottyát Csokonai 1799-ben, tehát 9 évvel később írta. De a gondolat, az idegen majmolás kerülése már benne volt a levegőben, a köztudatban. Talán volt benne egy kicsi a jozefinista németesítő politikával való szembenállásból is. 3. Időrendben így következik el a Peleskei nótárius vagy pontosabban a teljes címén: Egy falusi nótárius budai utazása, melyet önnön maga abban esett viszontagságaival együtt az el aludt vérű magyar szívek felserkentésére és mulatságára e versekbe foglalt, Pozsonyban és Komáromban 1790. Műfaját tekintve szatirikus bohózat. Több utánzata is jelent meg, mint Tatár Imre: A peleskei nótárius budai