Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

utazása, élete, további tettei és halála, Pest, 1859. Folytatása: A megholt peleskei nótáriusnak feltámadása, lelkének vándorlása és újra visszaköltözése az örök életbe, Pest, 1859- Sőt harmadik feldolgozásban is: A megholt peleskei nótárius Nagy Zajtay István másodszori feltámadása, Pest, I860. íme, így lett népszerűvé a mű nemcsak versben, hanem színpadon is. Miről szól a mű? Ajánló levéllel kezdődik, melyben Gvadányi pontosítja a megírás dátumát, ti. 1787, Skorpió havának másodikán kezdte, Bak havának 20-án fejezte be 1788-ban. Hazánkban lévő minden nemű gavalléroknak és dámáknak ajánlotta. Tükör ajándéknak tekintette, melyben ki-ki megláthatja magát. Ezután Elöljáró Beszéd következik, melyben a szerző nem nevezi meg magát, hanem egy barátjának tulajdonítja a művet, aki Borsod vármegyéből hozzá küldte, hogy olvassa el, mondjon véleményt róla, érdemes-e kinyomtatni, a nagyközönség elé tárni. Azt is megírja, hogy többszöri olvasás után nem talált benne semmi kivetnivalót. Hivatkozik a szöveg szép magyarságára, az idegen szavakat, kifejezéseket magyarázatokkal látta el, a barbarizmusokat igyekezett kerülni, a francia szavakat magyarítani. Hivatkozik Cervantes munkájára, Vieland könyvére, amelyekben nevetséges dolgok vannak. A deák-latin szókat meghagyta, merthogy a nótárius nyelve a latin volt. A szatirikus hangot pedig a római szerzőktől vette, Horatiustól, Juvenalistól. Azzal is számol, hogy egyes új magyar poéták támadni fogják. így folytatja: „Drága jó poéta uramék! Megengedi kegyelmetek áztat, hogy miólta a Magyar haza áll, még oly magyar poétát e világra anya nem szült, mint néhai Gyöngyösi István úr Tekintetes Nemes Gömör vármegyének vicispánja vala, és talán mondhatom, egyhamar ilyet nem is fog szülni. Péczely Józsefre is hivatkozik, aki szép munkákat írt." Az I. részben megmondja, hogy hol játszódik a cselekmény, mi indokolta, hogy a nótárius Budára menjen, hogyan készült fel, milyen viszontagságon ment keresztül, míg Tiszafüredig ért. 2. Részben a tiszafüredi kalandját írja le a vasas németekkel, Őrs, Árokszállás van említve itt, na meg, hogy esett bele Csörsz árkába, miként mászott ki belőle, hogy egy csikóstanyán megszárítkózva tovább induljon. 3. A harmadik részben Jászberény, Cinkota, Aszód, Pest szerepel, míg átjutott Budára. 4. A negyedik részben Pestet és Budát írja le. 5. Az ötödik részben kiábrándultságáról szól, mert Budán nem talált magyarokat, idegen a nyelv, a viselet. Leírja itt a magyaros viseletet, mint később Csokonai. 6. Ezért a kancellárhoz ment, hogy vezesse olyan helyre, ahol magyar urakat és dámákat láthat. így jutott el az Országházhoz, a Komédiába (színházba), a Barátok Templomába. 7. A hetedik rész bírálat, a magyarok ruhaviseletének kigúnyolása, az idegenmajmolás bírálata. 8. A nyolcadik részben egy magyar lovaskapitánnyal való esetét olvassuk. Elébb bírálta idegenes viselkedését, majd csaknem duellumra állott vele, végül megbékéltek, mert megfogadta a tiszt, hogy ezentúl csak magyar ruhát fog viselni. 9- A kilencedik részben egy tabáni rác temetést írt le, majd egy pesti bált, ahol „maskarába" öl-