Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

kallódnak a művészeiéiből. Ebben a regényben a kritikusok kifogásolják Vadnay nagy fantázia-szabadságát. 1862-ben jelent meg A téli estékre című kötet, melynek nem irodalomtörténeti, hanem kortörténeti jelentősége van. Ebben van szó a Csokonai csókja című részben a Lilla-dalok regényes feldolgozásáról. A Nyitott ablak című novellában ismétlődnek a szereplők. Itt is a halál vágja ketté a cselekmények fonalát. De a Mari, a legszebb lányban szerelmi konfliktusok olvashatók. A báró és leánya sorsa is tragikusan végződik, amelyben a báró Aranykövihez kényszeríti leányát, mert Aranykövi apja, a gazdag uzsorás megígéri, hogy az esküvő után elégeti a báró zálogleveleit. A lány ezt bevárja, de rögtön megmérgezi magát, hogy régi szerelmének tett ígérete szerint idegen férfi ne érintse ajkát. Az eladó lányok 1864-ben jelent meg. Ebben Vadnay szerint is elhibázott életeket mutatott be. Kisvárosi típusok vannak benne kicsinyes életvitelükkel, párbajokkal, házassági tervekkel. Új benne a lányok könnyelműsége, mintha elővetítődne benne a múlt századvég dekadens életszemlélete, s így Vadnay műve előfutára mindannak, amit mind a magyar, mind a világirodalomban látunk. A Kazinczy Ferenc ifjúságáról való írásával polémiába került Kazinczy Gáborral. 1867 után kinyílt a pálya Vadnay előtt. A Hölgyfutár című lap főszerkesztője lett, de megváltoztatta a lap nevét Fővárosi Lapokra. Tompa verse, Falk Miksa ismeretterjesztő cikke, Dalmady Győző, Beöthy Zsolt, Szabolcska Mihály, Tutsek Anna, Váradi Antal, Kiss József lettek munkatársai. Mikszáth azt mondta róla: „Vadnay mindnyájunkat látott felnőni, látott megöregedni, eltűnni más pályákon, mialatt ő folyton helyén maradt". A lap Erzsébet királyné kedvenc olvasmánya is volt. Ő maga legszívesebben tárcákat írt, ezekben szólt a világirodalom divatos új jelenségeiről, Mészáros Lázár Emlékiratairól, Klauzál Gáborról, de zenekritikai tanulmányai is jelentek meg. Elsiratta Greguss Ágostot, Arany Jánost, Budenz Józsefet, írt Madách Ember tragédiájáról is. Teleki Lászlót példaként állította az ifjúság elé. De írt Nyáry Pálról, Türr Istvánról, Perczel Mórról, Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, az Eszterházy-képtár ügyéről, Barabás Miklós fél évszázados művészi jubileumáról, Zichy Mihály képeiről, Munkácsy Mihályról, Liszt Ferencről, tagja volt a színházi bizottságnak. Ö fedezte fel Tóth Edét, Rákosi Jenőt. De folytatja elbeszéléseit is, 1867. február 3-án olvasta fel A megunt nő című legsikerültebb elbeszélését, melyben Irmalaki grófnő megszökik Zalányi Béla báróval, de a báró csakhamar ráun, táncosnőkkel szórakozik. Hazamegy, megírja végrendeletét, melyben minden vagyonát a báróra hagyja és megmérgezi magát. így tér vissza régi témája, a nagyközönséget és a vidéki nemes kisasszonyokat szórakoztató írói művészete. 1872-ben olvasta fel az Akadémián székfoglaló beszédét Az első magyar társadalmi regény címen A Bélteky-ház című regényről. Megjelent A rossz szomszédok című műve is, melyben két család évtizedes pereskedéseit írta meg. Az Elmúlt időkben visszaemlékezései vannak. Ezt követte a Hosszú estékre című írása. Benne Az orvos bosszúja, melyben az orvosi etika dönt még a bosszúval szemben is. A híres se-