Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

vétette, a muraközi járást pedig a zágrábi egyházmegyétől a szombathelyihez csatolta.

27

) Palóczy július végi - augusztus eleji, a témában tartott beszédeiben is nyilvánvalóvá tette, hogy a tét nem a délvidéki felkelők elítélése vagy pártolása (utóbbi nyilván szinte minden magyar politikustól távol állt), hanem a kormány tekintélyének illetve mozgásterének megőrzésére vonatkozik, és Eötvös nem akar szembehelyezkedni például Haulik ügyében - a katolikus főpapsággal. Annak ellenére sem, hogy az aulikus, a konzervatívok „jobbszárnyához" sorolható zágrábi püspök a horvát nemzeti mozgalmat nyilvánvalóan, mint a magyarországi áprilisi törvények korlátozására vagy visszaszorítására szolgáló eszközt tekintette, és a horvát katolikusokat egyértelműen Jellacic mellett igyekezett felsorakoztatni. Tüntetően nem jelent meg a pesti országgyűlésen (erre a sokatmondó tényre Palóczy is felhívta a figyelmet), és egyértelműen az osztrák konzervatív birodalmi politika mellett kötelezte el magát. Eötvös már az ő ügyében is két tűz közé került, a magyar katolikus püspöki kar ugyanis továbbra is fontos tagjának tekintette Haulikot, és egyértelművé tette, hogy az egyházmegyék átalakítását, vagy az egyházi vagyon állam részéről történő megbolygatását sérelemnek tekinti. Sokatmondó volt például, hogy a katolikus egyház lapja éppen augusztus elejére „időzítve" tette közzé magyarul is Haulik püspöki körlevelét, mely a hierarchia erősítését szorgalmazta, a főpapságnak való engedelmességet követelte, s elítélt az egyházon belüli minden liberális színezetű véleményt.

28 Eötvös az egyház irányában történő óvatos politikai tevékenységet, Palóczyék a nemzeti önvédelem következetes képviseletét, a magyar törvényhozás határozott állásfoglalásának szükségességét képviselték már július végén, lényegében ugyanazon nézetet, amit majd szeptember után a magyar vezetés is magáévá tesz. 27 MOL. ME, OHB 1066/1848. sz.; KLÖM. XIII. 198. p.; KLÖM. XIV. 306. p.; Andics, 1952. 159-160. p. stb. A zágrábi püspök tevékenységére egyébként éles fényt vet, hogy 1849 májusában (Scitovszky későbbi esztergomi érsek társaságában!) részt vett az ausztriai püspöki kar értekezletén, továbbá nem kis részben érdemeiért Ferenc Józseftől egyházmegyéje 1853-ban érseki rangot kapott. Lukács, 1981. 76. p.; Balogh-Gergeh/, 1996. 81. p. stb. 28 A' nm. Zágrábi püspöknek megyéje' papságához intézett körlevele. 1-2. r. In: Religio és Nevelés, 1848. 17. sz. (augusztus 8.) 129-132., 18. sz. (augusztus 10.) 137-139. p.