Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

dolgok jelen helyzetérül világosítsák fel, a népgyűlések 8-14 napok alatt megtartandók, ha szükség, nemzetőrök kíséretében is. Rendelkező főkormánybiztos úrnak ezen rendelete felolvastatván, annak minden egyes pontjai tanácskozás alá vétetik, ennek nyomán ezen rendelet másolatban első alispán és kormánybiztos Gencsy László úrnak oly meghagyással adatik ki, hogy annak első pontja, vagyis a hátralévő újoncok kiállítására vonatkozólag az ezen megyére kivetett katonai újoncok közül még netalán ki nem állíttattaknak neveit külön táblás jegyzékben kiírván, azt az illető kerületi szolgabírák uraknak oly meghagyással adja ki, hogy a még hátralévő újoncokat hat napok lefolyásával kiállítván, küldjék be és az eredményrűl pedig rendelkező alispán úr tegyen jelentést. Ami a rendelet második pontja, vagyis az adónak a törvény értelmében történő kivetése és beszedését illetőleg; ámbátor ugyan e megye közönsége rendes bizottmányi üléséből költ határozata által a közteherviselés alapján kivetendő adóbeli tárgyak öszveírása és annak alapján a közadónak kivetése iránt már környülményesen rendelkezett is; mennyiben azonban a megrendelt adóbeli öszveírások ezen vidéknek a császári seregek által meglepetése, de annak e vidékrüli távozása után is a folyvást tartó háború nyomasztó körülményei miatt nemcsak végre nem hajtattak, sőt az illető öszveíró főszolgabíráknak e jelen nyomasztó viszonyok között rendkívüli elfoglaltatások következtében alighogy egynéhány helységekben vétethettek folyamatban, de vidékünknek részint önseregeink benyomulása, majd a kétséges jövendő miatt folytonos mozgásban és aggodalomban léte miatt az, hogy a törvény értelmében bizottmányi ülés hirdetvén, ezen fontos és a megye minden lakosát egyaránt érdeklő tárgy ottan tanácskozás alá vétethessék, reménylhető sem lévén; miután aggodalommal helyesen kelletett meggyőződnünk afelől, miszerint a rendes adónak a törvény értelmében történő kivetése s ennek következtében a közpénz hiánya miatt nemcsak a közdolgok folyamatja akadand fel, sőt a házipénztár a köztisztviselők fizetését a közfogházban lévő rabok élelmezését s a közszolgák béreiknek kiadását folyamatosan és rendesen eddig is alig fedezheté, jövőre pedig egyéb kútforrások hozzájárulása nélkül egyáltalában fedezni képes nem lehet; ezen választmány kényszerülve érezte magát a megyének reája ruházott hatalomnál fogva is arra; hogy a megyének a jelen nyomasztó viszonyai között ideiglenesen még a törvényes rend és viszonyhelyzete által némely pénzforrásokrúl gondoskodjék; s miután