Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

getlenségnek az önkénnyeli harca kezdődik, hű bajnoka vala ez ügynek. Midőn mellőle a kétes kimenetel számtalanokat elvont, állhatatosságban megmaradt és küzd e mai napig, azon huszárok soraiban, mely eddigi győzelmeinknek több tényezői közé tartozott.

12 A fiúi magaviselet nem nyit-e következtetést az apa jellemére, holott az apai tekintély a fiú pályájának irányát meghatározhatja. E választmány minden egyes tagjai tanúságot tehetnek, hogy Bárczay László úr fiát ellenkező irányba vezetni sohasem akarta, sőt őszinte szülői örömmel tekinté pályáját. Továbbá Bárczay László úrnak egyik közel rokona az alföldi táborban közismerést, sőt babérokat vívott ki magának. Sütő János urat illetőleg: nem nyílt és meggyőző tanulsága-é hazafiúi jellemének, miszerint múlt évben tíz hetet töltött távol családjától dicséretesen töltvén el az eredményre nézve fontosabb táborozások egyikét, egyikét azon táborozásoknak melyekben a szabadság egyik valódi csatája vívatott és egyszersmind egy hosszabb harc kezdetét vette.

13 Nem taglalhatja a színezetet, melyben ott, hol szabad és független a polgári élet, az elv és vélemény különbség nyilatkozik bátran és őszintén, tanúsítja a választmány, miszerint Bárczay László és Sütő János urak azon hazafiak sorába tartoznak, kik előtt addig becses az élet, míg azt szabad és független hazánkban élhetik le. Ily férfiak ügyében nem pirulhat e választmány közben járást vállalni, s ennek sikere iránti reményt fejezve ki, kormánybiztos úr figyelmébe ajánlja azon okokat, melyeknél fogva az ide csatolt folyamodványban férjeiknek Bárczay László és Sütő János uraknak az ellenök kihirdetett elfogatás aluli feloldoztatását kérik a folyamodók és kéri velők együtt a honvédelmi választmány.

14 (1849. február 15.) 12 Bárczay László fia, Miklós (1825-1900) hadnagyként szolgált a Jellacic ellen harcoló ezredében, majd a honvédseregben főhadnagyi, századosi rangot és századparancsnoki beosztást kapott. A dualizmus idején országgyűlési képviselő. Bona, 1988. 102. p. 13 Sütő János előkelő borsodi földbirtokos, nemzetőr hadnagy, valóban rengeteg áldozatot hozott (részben saját vagyona egy részének feláldozásával) a borsodi nemzetőrség kiállítására. A jegyzőkönyv itt a pákozdi csata előkészítésére céloz. 14 Sütő János és Bárczay László ügyéről szükséges néhány megjegyzést tenni. A két, korábban valóban a polgári reformok mellett elkötelezett tisztviselőt Schulzig nevezte ki első illetve másodalispánná, akik állítólag vonakodtak elfogadni állásukat. Január 30-án Szemere is azt írta az OHB-nek, hogy „Sütő erélyesen ellenszegült", két nappal később azonban már gyanús lehetett neki a két tisztviselő, mert kilátásba helyezte, hogy ha a kényszerítésen túl „egy percig is hi-