Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

83. Előterjesztvén, hogy a császári seregeknek Borsod megye köz­pontjához közelgése alkalmával, Ónod városábúl biztosítás végett Csát városába számos lándzsa és kasza szállíttatott át, honnan azon­ban a császári sereg közelgése miatt visszautasíttatván, ezen vissza­szállítás közben a császári sereg által elvétetett. Ezen tény mibenlétének arra kiterjeszkedve leendő megvizsgálá­sa kinek hanyagsága, vagy gondatlansága okozta ama kárt, Berecz Mihály őrnagy úrnak 15 meghagyatik. (1849. február 15.) 103. A Miskolcon, de a megye más helyein is történő lövöldözések nemcsak a helybeli lakosok nyugalmát, de amelynek a jelen háborús viszonyok között erre legnagyobb szüksége van, az elszállásolva lévő katonaság nyugalmát is megzavarták. De az ily rendetlenkedés most midőn az ellenség mozgása csaknem minden percben más irányt vészen, a lövések balmagyarázata által mind egyes vidékre mind sa­ját seregeinkre nézve veszélyt okozhatván. Nemcsak illő tisztviselőinknek, hanem ezek útján a helységek minden elöljáróinak szigorúan kötelességükbe tétetik, miképp min­den bármely szín alatt történt lövést szoros figyelembe tartván, az ezen rajtakapott minden egyént azonnal fogassák el és kísértessék Miskolcra, hol is mi az ily esetekben legkisebb leend, okvetlenül tömlöcbüntetést veendenek. Tekintetbe véve azt, hogy a lőfegyverek beadását szigorú hangú kormányrendelet hagyta meg, 16 a lövöldözők vataloskodtak, fogva vitetnek Debrecenbe." Schulzig Miskolcról történt tá­vozásakor magával vitte a két tisztviselőt, mire Szemere 8-án (már Miskolcon) elrendelte Sütőék elfogását és vád alá helyezését, azzal az indokkal, hogy „még akkor is intézkedtek, midőn innen elmehettek volna, mert az ellenség már eltá­vozott." (Szemere kormánybiztosságának egyik ismertetője szerint ő mentette fel Sütőéket az árulás vádja alól, holott először éppen ő fogatta perbe őket. De­ák, 1991. 273. p.) Luzsénszky Pál, a Görgey serege mellé rendelt kormánybiztos február 12-én tiltakozott Kossuthnál Szemere eljárása ellen és kiállt a két tisztvi­selő ártatlansága mellett. Az üggyel Kossuth 17-én rendeletben foglalkozott, és kijelentette, hogy Sütőnek Miskolcon Szemere előtt kell felelnie tettéért, akkor is, ha mint hírlett, az átélt izgalmak hatására Sütő János elméje elborult. Ld. KLÖM. XIV. 477. p.; Szendrei, 1911. 91. 95. p.; Hermann-?ely ach, 1991. 362., 369., 376. p. 15 Vö. 12. sz. bejegyzés. 16 Ilyen rendeletekről ld. bőségesen: KLÖM. XIV. számos helyen. Az itt konkrétan hivatkozott „kormányrendelet" minden bizonnyal Szemere február 8-án kelt (a

Next

/
Oldalképek
Tartalom